MÚZEUMPEDAGÓGIAI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZATOK, 2012

„Ismerd meg Hódmezővásárhelyt - Jelen és Múlt!”

Az „Ismerd meg Hódmezővásárhelyt – Jelen és múlt” nevet viselő program céljait tekintve igen komplex.  A múzeumpedagógiai programsorozat egyik pillére az Emlékpont múzeum időszaki kiállításához kapcsolódik. A kiállítás Székkutas község alapítója, a ’vásárhelyi mintagazda, Gregus Máté életét és munkásságát mutatja be. A foglalkozások anyagának egy része ehhez a kiállításhoz kapcsolódott. Ezzel kettős célt kívántak múzeumpedagógusaink elérni, egyrészt a résztvevő tanulókban a lokális kötődés erősítése szülőhelyük múltjának megismerésén keresztül, másrészt kognitív és szociális képességeik fejlesztése a kiállítás anyagát feldolgozó kompetenciaalapú feladatlapok csoportmunkában történő feldolgozása segítségével. A foglalkozások másik súlypontja a jelenkori  ’Vásárhely megismertetése a Városháza meglátogatásával és az itt szerzett információk játékos, interaktív múzeumpedagógiai feladatok közös megoldásával.

Emlékpont (Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ), Hódmezővásárhely

Nosza, rajta jó katonák — Múzeumi őszbúcsúztató kalandtúra a kurucok korában Kuruc-labanc csata vetélkedő és Most mutasd meg Rákóczi! társasjáték

A Nosza, rajta jó katonák című múzeumpedagógiai program az Árvák hercege, a Rákóczi szabadságharc történetét bemutató kiállításunkhoz kapcsolódóan került megrendezésre 2011 őszén. A programkínálat összeállításakor külön figyelmet szenteltünk a 4. osztályos, a felső tagozatos és a középiskolás korosztály igényeinek, ezért számukra a képességfejlesztő feladatok széles skáláját igyekeztünk nyújtani. Így jött létre a Kuruc-labanc csata vetélkedő és a Most mutasd meg Rákóczi! című társasjáték. A vetélkedő projektszerűen, több irányból dolgozta fel a kuruc korszakot, kapcsolódva a kiállításban látott szövegekhez és tárgykészlethez. A társasjátékban a diákoknak a tárlatvezetésen hallott információkat, és iskolai tanulmányaikból származó ismereteiket kellett a képzelőerejük segítségével, mutogatás révén vizuális formába önteniük.

Cifrapalota — Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet Kiállítóhelye, Kecskemét

Hónapsoroló

Havonta változó összesen 10 foglalkozásból álló sorozat részei, a kiemelkedő kalendáriumi ünnepekhez kapcsolódó kézműves tevékenységet is tartalmazó foglalkozások első sorban óvodás és alsó tagozat 1-2 osztály csoportjainak szólnak. A programsorozat célja, hogy olyan alkotásokat hozzanak létre, olyan sajátosságokkal ismerkedjenek meg a programokon résztvevők, amelyek a népi kultúrában általánosan használtak voltak, természetes anyagokból készülnek, vagy kifejezetten múzeumi specifikációk. Szembesülhetnek a múzeum belső életével, kiállításaival, és olyan alapismereteket sajátíthatnak el, amelyek csak múzeumi környezetben tehetőek. A foglalkozássorozat mindezeken túl környezettudatos életmódra sarkall, mivel belátást enged a tradicionális paraszti kultúrába, amely egyik fő jellemzője volt a környezettel

való szoros együttélés.

Tematika

1. Alapismeretek átadása: alapfogalmakkal történő ismerkedés, adott hónaphoz

köthető, vagy adott foglalkozáshoz köthető néprajzi tárgyak, szokások ismertetése

2. Az alapanyagokkal történő ismerkedés
...

Palóc Múzeum, Balassagyarmat

Ki vagyok én? – szerepjáték Petőfivel

A Petőfi Irodalmi Múzeum három pilléren nyugvó, szerepjátékra épülő múzeumpedagógiai koncepciója arra vállalkozik, hogy lebontsa a távolságot Petőfi Sándor kora és a jelenkor között, ezáltal járuljon hozzá a látogatók személyes Petőfi-képének kialakításához. A Ki vagyok én? Nem mondom meg!... Petőfi választásai  kiállítás forgatókönyve kezdetektől figyelembe vette a múzeumpedagógia szempontrendszerét, így a látogatót interaktív múzeumpedagógiai pontok fogadják: felpróbálható korabeli jelmezek, forradalmi számítógépes játék, Petőfi digitális lábnyoma a Youtube-on, stb.  A kiállításhoz kapcsolódó komplex foglalkozás során a diákok Petőfi Sándor életművét dolgozzák fel egy közösen épített kiállítás formájában: ma használt kommunikációs technikát, stílust, vizuális világot kapcsolva Petőfi életének egy-egy eseményéhez. Kisiskolásokat és családokat invitál kalandjátékra múzeumpedagógia kiadványunk, a Ki vagyok én? kalandfüzet: kitöltője a költő szerepébe lép, különböző döntési helyzetekbe kerül, és választása tükrében lapoz tovább a megjelölt oldalra.

Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

PRE PANEL PROJEKT

Komplex múzeumpedagógiai programsorozatunk középpontjában az épített környezetünk tudatos és figyelmes megtapasztalása, ezen belül az 1960-as évek korszakának mélyebb megismerése és a jelenkorral való összehasonlítása állt. Kezdeményezésünk a Korszerű lakás, 1960 – Az óbudai kísérlet című, a Kiscelli Múzeum templomterében 2011. október 4. és december 4. között megrendezett időszaki kiállításhoz kapcsolódott. A kiállítás kiindulópontját jelenti és egyben projektünk névadója is az 1959-61 között felépült Óbudai Kísérleti Lakótelep, amely az egyik utolsó megvalósult téglaépítésű példa a paneles építési mód elterjedése előtt. A kiállításhoz kapcsolódóan szerveztünk ismeretterjesztő előadásokat, iskoláknak szóló múzeumi foglalkozásokat, családi napokat és időseknek szóló teadélutánokat. Emellett a facebook közösségi oldalon meghirdetett fotópályázattal igyekeztünk szélesebb közönséget megszólítani.

Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum, Budapest

A török szultán palotája

Az elsősorban a nagycsoportos óvodás korosztály számára készült, de az általános iskola első és második osztályosai számára is jó szívvel ajánlható foglalkozások a mese varázslatára építve  csodálatos utazásra vitték a gyerekeket a távoli Kelet világába. Török gyermekeknek öltözve, először egy keleti bazár hangulatával ismerkedtek az Oszmán-török szőnyegek kiállításon, majd beléphettek a török szultán sátrába, ahol megcsodálhatták és kézbe vehették a szultán használati tárgyait. Később, öltözetüket kiegészítve, turbánt és fátyol készítettek maguknak, hogy a bazárban vásárolt repülő szőnyeget kipróbálva újabb kalandokban és játékokban lehessen részük. A tematika kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy olyan program szülessen, ami változatos élményeken keresztül megszeretteti a múzeumot, miközben észrevétlenül számos ismeretet ad át anyanyelvünk és a magyar kultúra török örökségéről. Nagy örömünkre szolgált, hogy törekvéseink – a pedagógusok és a gyermekek visszajelzése szerint – sikerrel jártak.

Iparművészeti Múzeum, Budapest

Integrált Családi Délelőtt

Célunk az esélyegyenlőség megteremtése a múzeumi családi programok esetében is, hogy minél több gyermekkel ismertessük meg a múzeumba járás élményét, mutassuk meg, hogy mennyi érdekes ismeret és tudás szerezhető meg a kortárs művészet közelében. A hétvégi integrált családi délelőttön a kiállításainkhoz kapcsolódó 2órás tematikus foglalkozásokkal várjuk azokat a családokat, akik ép vagy/és megértési nehézséggel élő gyermeket nevelnek. A közös játék és alkotás az ép és a sérült gyermekeknek egyaránt hatalmas élmény. A megértési nehézséggel élő gyerekek elleshetnek bizonyos megnyilvánulási formákat, tevékenységeket az ép gyerekektől, az ép gyerekek pedig átélhetik azokat a mély érzelmeket, amelyek a sérült gyermekeket jellemzik, és erősíti bennük az elfogadást, a másság iránti érzékenységet. Nagyon fontos számunkra az a társadalomformáló célzat, amellyel közösségünk egyik jellemző hiányosságát szeretnénk pótolni, vagyis azt, hogy a másságot nem értéknek tekintjük, hanem hiányosságnak tartjuk.

Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest

A tárgy – egy egész világ. A 16-17. század történetét bemutató témahetek a Magyar Nemzeti Múzeummal

Edd meg, fogd meg, vedd fel, táncold – avagy nézd máshonnan a történelmet!
Témahét, vagyis négy nap ugyanannak a felső tagozatos vagy középiskolai osztálynak: egyedülálló lehetőség arra, hogy a tárgyi kultúrából kiindulva megmutassuk, hogy a sok diák által unalmasnak tartott történelem az évszámok és adatok mögött valójában színes, pezsgő, eleven világot rejt. A török hódoltság korát két tárgy: Teleki Mihály 17. sz-i dísznyerge és egy 16. sz-i török bőrköpeny „kapcsolatrendszerét” felfejtve és tulajdonosaik életmódját, szokásait, társadalmi kötelezettségeit megismerve barangoljuk be. A hetet az iskolában kezdjük és zárjuk, ahol drámapedagógusok által vezetett oknyomozó riporteri munka adja a hét felütését. A két múzeumi napon központi szerepet kapnak az önálló ismeretszerzésre és kiscsoportos együttműködésre alapozó módszerek, melyeken keresztül ki-ki megtalálhatja a maga személyes kapcsolatát egykor itt élt elődeink világával. A spektrum széles: a fegyverektől a levelezésig, a vadászattól az ékszerekig, ruhákig, korabeli receptekig és táncokig.

Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Falatka gasztrotábor

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 7-12 éveseknek megrendezett  gasztrotáborban tematikus naponként újabb és újabb témába kóstolhattak bele a gyerekek. A résztvevők a hűtött nyalánkságok napján megismerkedtek azok történetével, így például megtudhatták, mikortól esznek mai értelemben vett fagylaltot, miben különbözik a fagyi a parfétól, mi volt a kedvence Sissi császárnénak. Tekerhettek múlt század fordulójáról származó fagyigépet, majd közösen fagyit és sörbetet készítettünk. Egy másik alkalommal a látványraktár segítségével a magyar konyháról beszélgettünk, mindenki próbára tehette szaglását, vajon felismeri-e kedvelt fűszereinket, megtanulhatták a hidegtálkészítés alapvető technikáját, a zöldségfaragást (réparózsa), majd korabeli ruhamásolatokban eljátszhattak egy-egy érdekes étkezési jelenetet és uzsonnaképpen jóízűen elfogyaszthatták a nap során született kreatív szendvicseiket. Mindezek mellett a táborlakók valódi pék- és cukrászműhelybe is ellátogattak, s megismerkedhettek ezen szakmák elhivatott képviselőivel... 

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

A Pedagógiai Múzeum múzeumpedagógiai mentorprogramja - száz esztendős iskolák

Múzeumpedagógiai mentorprogramunk célja, hogy az OSA Archívum által kezdeményezett Budapest100 rendezvénysorozatba minél több „100 esztendős” iskolát vonjunk be. Célunk nem csupán az, hogy megnyíljanak az épületek a nagyközönség számára, és megtekinthetővé váljanak iskolaépítészeti remekeink, hanem az is, hogy a programok szervezésébe és lebonyolításába bekapcsoljuk az ott dolgozó pedagógusokat, s legfőképpen a diákokat is.

Ezzel tudunk alkalmat adni arra, hogy mind a tanárok, mind a tanulók közelebbről is megismerkedhessenek az elmúlt száz év oktatás- és iskolatörténetével, inspirációt kapjanak iskolájuk múltjának felkutatásához, mind az építészettörténeti források, mind a tárgyak, szemléltető eszközök, írott dokumentumok stb. terén. Rendezzenek iskolatörténeti kiállítást, építsenek ki kapcsolatokat a hajdani pedagógusokkal és az iskola régi növendékeivel, a nyitott hétvégén az épületbe látogatókat maguk kalauzolják, váljanak önálló és értő tárlatvezetőkké. Mindezzel növelve saját intézményük megbecsülését és önbecsülésüket is.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

Hagyomány és újítás a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumban

A Szőnyi István Emlékmúzeum és a kertjében működő múzeumbaráti kör Magyarországon egyedülálló kulturális együttest alkotnak. 1967-ben Szőnyi István házából és kertjéből múzeum lett.  Már az alapítás pillanatától kezdve több volt az intézmény szokásos emlékmúzeumnál. Dániel Kornél festőművész, az első igazgató nagyon jól felmérte a művész hagyatékának értékét és a hely adottságait, felismerte azt a társadalmi igényt, mely a kultúra új formái iránt jelentkezett, és meg tudott nyerni az ügynek néhány prominens művészt. 1968-ban megszületett a zebegényi képzőművészeti szabadiskola, két évtizeddel később megalapították az ifjúsági művésztelepet, néhány éve pedig az újszerű művészeti, kézműves táborokat, melyek programjait a Szőnyi múzeum munkatársai és a táborokat vezető művésztanárok közösen alkották meg a múzeum kiállításainak szellemi hátterére építve. Ennek a sajátos múzeumpedagógiai tevékenységnek a célja a tehetséggondozás, a képzőművészeti kultúra terjesztése és Szőnyi István művészetének népszerűsítése. A programok több mint négy évtizede folyamatosan működnek, így megvalósulhatott Zebegényben a korszerű, élő múzeum eszménye.

PMMI-Szőnyi István Emlékmúzeum, Zebegény

Mesék szárnyán a Mátra Múzeumban

A „Mesék szárnyán a Mátra Múzeumban” egy – főként 5-10 éves – gyerekeknek készült tematikus foglalkozássorozat. Ez a korosztály rendkívül nyitott olyan nehéz témák iránt is, mint az ősmaradványok. Célunk, hogy megismertessük a gyerekekkel az őslények világát oly módon, hogy az számukra könnyen érthető legyen és maradandó élményeket nyújtson.

Erre kiváló eszköz a népmese. A népmesék világában rengeteg olyan lény szerepel, melynek alakja évszázadokkal korábban ősi állatok maradványaiból alakult ki. Ilyen a sárkány, vagy az óriás. A foglalkozásokon a gyerekek egy-egy népmese meselényét ismerik meg. A mesében szereplő élőlény bemutatása során találkoznak azokkal az ősi állatokkal, melyekből ezek a csodás lények kialakultak. A téma feldolgozásának befejezéseként pedig kézműves foglalkozáson, mozgásos játékokon vesznek részt.

A foglalkozások hét hónapon keresztül zajlanak. Havonta új témát hirdetünk meg.

Heves Megyei Múzeumi Szervezet – Mátra Múzeum, Gyöngyös

Ismerd meg a Bazilikát múzeumpedagógiai programsorozat

Az esztergomi Bazilika – hivatalosan Szent Adalbert Főszékesegyház – kulturális örökségünk fontos részét képezi. Mégis oly kevesen ismerik. Még az esztergomi családok tekintélyes része is, csak kívülről látta, be nem ment.  Ennek oka talán az ismeretlentől való félelem, a vallásos tartalomtól való idegenkedés, illetve az érdektelenség. Programunk célja, hogy a templommal, mint szakrális térrel szembeni idegenkedést feloldjuk a gyerekekben, és mind az óvodás, mind az iskolás korosztállyal fontos művészettörténeti fogalmakat ismertessünk meg. Be kell bizonyítani a gyerekeknek – óvodástól középiskolásig – hogy itt igenis sok érdekes dolog van. A Bazilika belseje történeteket rejt, a belső díszítmények elhelyezése, alakjainak kiválasztása alaposan végiggondolt terv alapján történt. Mindennek oka van, minden jelent valamit, üzen valamit, és nem csak a hívő embereknek. Meg akartuk mutatni, hogy az esztergomi Bazilikára nekünk esztergomiaknak is büszkének kell lennünk, és illene legalább annyira megismernünk, mint az ide látogató turistáknak (de inkább jobban).

Esztergom Budapesti Főegyházmegye Főszékesegyházának Kincstára, Esztergom 

Kaland a képtárban

A kezdeményezés megalapozottságát a társadalomban folyamatosan megfogalmazódó újabb igények indokolták, melyek változtatásra sarkalltak bennünket. A Kaland a képtárban című kezdeményezés átfogó koncepcionális célja a múzeum oktatási és képzési szerepének erősítése, a közoktatási intézményekkel való együttműködések kialakítása és rendszerszerűvé való bővítése, a gyermek és ifjúsági korosztályra irányuló múzeumpedagógiai programok kiegészítése az élethosszig tartó tanulás jegyében. A kezdeményezés kiemelt célja az intézményt eddig nagy számban látogató általános iskolai korosztály mellett más korcsoportoknak – az óvodások, illetve a középiskolások megszólítása, a múzeum életébe való bevonása, valamint igényeiknek és érdeklődésüknek megfelelően új foglalkozástípusok –tehetséggondozó program, témanapok – kialakítása volt.

A kezdeményezés kapcsán Kaland a képtárban c. múzeumpedagógiai foglalkoztató csomag (anyagok és fejlesztések) készült, melynek tartalma a kifestő, a színező, a puzzle, a memóriajáték, a képregény, a társasjáték, az interaktív alkalmazások, az oktatófilm és a múzeumpedagógiai közösségi site.

Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

BENNE VAGYUNK! - Filmforgatás a Szépműhely nyári táborában

Ahogyan azt a cím is sugallja, Mátrai Erik képzőművésszel közösen megálmodott filmünk célja az volt, hogy a gyerekek úgy fedezzenek fel műalkotásokat, hogy a filmezés során belekerüljenek a festmény terébe, és személyesen is megtapasztalják annak virtuális valóságát, interakcióba lépjenek a kép részleteivel és életre keltsék azokat. A filmet a Szépműhely nyári táborában húsz gyerek egy héten át készítette. Először a kiválasztott műalkotásokkal ismerkedtünk, majd ezek alapján elkészítettük a film díszleteit. Közösen átbeszéltük, hogy hogyan is lehetne életre kelteni a képet, majd felvettük a jeleneteket. Az utómunkálatok során a jeleneteket belemontázsoltuk az elkészített makettekbe. A film betekintést enged a kulisszák mögé is. A gyerekeket először foglalkozás közben, a kép előtt látjuk, aztán a múzeumi térből  a saját maguk által kialakított kép terébe kerülnek (a befogadás varázsa!), mint szereplők. Tágabb értelemben véve filmünk egyfajta múzeumpedagógiai hitvallásként is értelmezhető, szimbolikusan és szó szerint is megjelenítvén azt, ami a múzeumpedagógia végső célja lehet: a műalkotás személyes módon való átélése, életre keltése a befogadó folyamat során.
http://www.youtube.com/watch?v=UoE87CvZ7qc&feature=plcp

Szépművészeti Múzeum, Budapest

Játssz Ma – múzeumi képkereső játék Szentendre 20. századi képzőművészeti gyűjteményeiben

A JátsszMa képkereső játék a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága szentendrei kismúzeumaiban látható műalkotásokat játékos formában kívánja megismertetni a látogatókkal. A játék dossziéjában 24 db fotó található, mely a hat 20. századi képzőművészeti kiállításban szereplő Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Ilosvai Varga István, Kmetty János és Vajda Lajos kép részlete. A fotók alatt rövid műleírás olvasható, mely segít a képek megtalálásában, de nem ad információt az alkotó kilétéről. A játékosoknak (egyéni látogatók, 2-3 fős team-ek, családok) az a feladata, hogy a részletek alapján megtalálják azokat a festményeket, melyekből a részleteket kivágtuk. A gyűjtő dosszié belső oldalára nyomtatott feladatlapra fel kell írni a szerző nevét, a mű címét és a kép készítésének idejét. Ahhoz, hogy a kis részlet alapján a teljes képet megtalálják, figyelmesen végig kell nézni minden kiállított művet, s közben a játékosok megismerik a festők legfontosabb stílusjegyeit.

Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Ferenczy Múzeum, Szentendre

„Velünk kukoricázz!” - Múzeumpedagógiai foglalkozások a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény Rippl-Rónai József „…Valahol Otthon…” című gyűjteményes kiállításában

A kezdeményezés átfogóan kívánja lefedni a kiállítás múzeumpedagógia lehetőségeit minden korosztály számára. A program tartalmaz folyamatosan igénybe vehető múzeumpedagógiai (RIPPLITIVITY, „NEM TUDTUK MÉG AKKOR, MI A KUKORICA…” ) és múzeumandragógiai (RIPPLITIVITY ) foglalkozásokat óvodáskortól nyugdíjas korig, és/vagy interaktív tárlatvezetést (RIPPL-RÓNAI JÓZSEF, A FESTŐK SZINDBÁDJA), valamint önállóan végigjárható élménytúrát (KÉPTÁRAZZ OKOSAN!). A programon belül három családi délutánt és két rajzversenyt is rendezünk (VELÜNK KUKORICÁZZ!). Emellett a kiállítás installációjában találhatók beépített játékelemek.

Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár

Doživetje prostora / A megélt táj / Sense of Place

Többnyelvű régióban – a magyar szlovén határ mentén – közösen használható múzeumpedagógiai programot dolgoztunk ki segédletekkel, valamint kialakítottuk a múzeumpedagógiai foglalkozás helyét.

A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumával – s részben a Vasi Múzeumfaluval – A megélt táj – Sense of Place – Doživetje prostora nevű, SI-HU-1-1-001/01. számú eus projektben határon átnyúló múzeumpedagógiai programot alakított ki a lendvai és a muraszombati múzeummal.

Szentgotthárdon múzeumpedagógiai foglalkoztató tér és a programhoz igazodó állandó kiállítás készült, továbbá közösen három múzeumpedagógiai segédletet hoztunk létre.

A segédletek rábavidéki szlovén tájnyelven, hetési magyar tájnyelven, valamint szlovén és magyar „irodalmi” nyelv együttes, párhuzamos használatával születtek meg. A néprajzi témák „irodalmi” változata a szomszéd néprajzi tájegység anyag  volt: Magyarországon az Őrség, Szlovéniában a Muravidék. A témakörök: a népi építészet és lakáskultúra, a népi táplálkozás, a népviselet, a népzene és néptánc, valamint a népi gyerekjátékok egyes, jellegzetes tárgyai, elemei.

Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely

Játék az aranykacsáért - A százéves múltú tatai múzeum jubileumi múzeumpedagógiai programja

A száz éve alapított tatai múzeum 2012-es centenáriumi ünnepségeinek sorában jelentős szerepet kapott a múzeumpedagógia. Először egy internetes vetélkedőt szerveztünk a város iskoláinak, amelynek témája a helytörténet összefüggéseibe ágyazott múzeumtörténet volt. Így próbáltuk az ifjúság, és rajtuk keresztül a város lakosságának figyelmét a város kincseit, múltját őrző múzeum felé fordítani. A projekt második eleme a városi, helytörténeti vetélkedő. Múzeumi táborunk (a projekt harmadik része) ezúttal mint a vetélkedő 1. díja, jutalma épült be az összefüggő eseménysorba. Így érett egységes, szerves egésszé, valóban projektté a jubileumi évhez kapcsolt múzeumpedagógiai programsorozat.

A projekt legfontosabb motívuma, vezérfonala a Mátyás-kor, illetve a Tatához kapcsolódó egyik Mátyás-monda, az „Aranykacsa”, amelyet múzeumpedagógiai munkánkban eddig is - a vár reneszánsz épületének, és a várostörténet fénykorának tartott 15. századnak köszönhetően - középpontba állítottunk.

Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatósága, Tata

Online oktatójátékok a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum múzeumpedagógiai programjában

Az Életmódszertár online játékcsomagja a SOM új közművelődési szemléletéhez kialakított múzeumpedagógiai kínálatba illeszkedik. A már meglévő foglalkozásokra szervesen épülő, otthonról vagy iskolai környezetből is elérhető játékok az élményalapú tanulás jegyében készültek el. Kínálatunkban három program szerepel. A Kcalkulátor a változatos, mégis egyszerű ételekből álló, tápértékben és vitaminokban gazdag táplálkozáshoz nyújt segítséget. A tetszőlegesen alakítható napi és heti menük összeállítása kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató és tanulságos időtöltést jelent. Összhangban a fogakkal címmel készült el az általános iskolásoknak szóló játék, amely kedves és barátságos módon mutatja be a helyes fogápolást és a szájhigiénia alapelveit. A komolyabb, 14-20 éves korosztálynak készült Czifra Palota játékban a századforduló Budapestjének egy gazdag polgári palotájába csöppenünk. A virtuális kalandozás során a játékosok megismerhetik a korabeli előkelő polgárok és cselédek mindennapjait, feladataikat és szórakozási lehetőségeiket, lakáskultúrájukat, illetve a társas érintkezés illemszabályait.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Bp.

ArchaeOlimpia – nyári tábor a százhalombattai őskori Régészeti Parkban

A tábor címének szóösszetétele, „szójátéka” magában foglalja a témát, az olimpiai játékokat mint napjaink aktualitását. Azonban a cím arra is utal, hogy az olimpia témaköre egyedi szempontból került feldolgozásra a gyerekkel, igazodva a Régészeti Park sajátos helyszínéhez. A tábor olimpiája nem ókori és nem újkori volt, átalakult „őskorivá”. Egyrészt a kezdeti ókori versenyszámoknak lett őskori és „helyi” megfelelőjük, másrészt a gyerekek megismerték mindazokat a korabeli régészeti leleteket, motívumokat, melyek kötődtek a sporthoz, és/vagy jellemezték Százhalombatta területének őskorát. A táborban alkalmazott feldolgozási mód, a kooperatív módszer újszerű a pedagógiában is. A gyerekek korosztályuknak megfelelően sikeresen együttműködő csoportokban dolgoztak, minden nap más-más résztémához kapcsolódtak feladataik, s mindezt tárgyalkotás egészítette ki. Az utolsó napon zajlottak a csoportok által előkészített őskori sportversenyek, melyek győztesei csoportjuknak is győzelmet szereztek.

„Matrica” Múzeum, 2440 Százhalombatta

Ráhel, János, Jákob és a színésznő

A zsidó - magyar együttélés problémáinak megismerése családtörténeti modelleken keresztül az 1910-es, majd a holokauszt alatt  az 1940-es években

I. rész: Múzeumpedagógiai projekt a Skanzenben

Mit szól a család, ha a katolikus iparos fia bejelenti, hogy a szomszéd zsidó szatócs lányát akarja feleségül venni, ráadásul az apa a Szent Kereszt Társulat tagja kíván lenni? És mi történik, ha a rabbinak szánt fiú a tanulás helyett inkább a vándorszínészetet választja, amennyiben a színtársulat felveszi?

A projekt során egy-egy család, vagy személy élettörténetét rekonstruáljuk eredeti dokumentumok, helyszínek, szituációk segítségével a diákok kreativitására, empátiájára alapozva.

II. rész: Holokauszt projekt az iskolában

A múzeumpedagógiai foglalkozás a tanárok segítségével az iskolában egészül ki, ahol a diákok a Skanzenben megteremtett alakok sorsát rekonstruálják a holokauszt időszakában.

Nemcsak a történelmi tények, ismeretek átadása a célunk, hanem a személyes sorsok rekonstruálásán keresztül a döntési helyzetek felismerése és a felelős gondolkodás kialakítása a diákokban.

A projekt a múzeum és az iskola, a múzeumpedagógus és a tanár szoros együttműködése során jön létre.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre

Készíts filmet kőbányáról! (Szeresd a családod, szeresd Kőbányát!)

Sajátos nevelést igénylő (enyhén fogyatékos, beilleszkedési zavarral küzdő) gyerekek identitásnevelését tűztem ki célul. Nemzeti hovatartozás, a történelmi tudat, a vallási és kulturális identitás erősítése nem könnyű feladat, miközben az önképük, jövőképük is meglehetősen homályos. A megfelelő én-ismeretet, a közvetlen élőhely történelmi szellemének ismeretével kívántuk fejleszteni. Legyen, a lakóhely a legkedvesebb az ott élőnek különösen akkor, ha olyan érdekes, gazdag és nagyszerű múlttal, és történelmi személyekkel bír, mint Kőbánya. A motiváló erő ezen esetben: Készíts filmet Kőbányáról! Ehhez azonban meg kell tanulni a filmkészítés technikáját a fényképtől a vágásig, az operatőrségtől a riporterségig, miközben bebarangoltuk Kőbányát, és saját lelkünket. Kiderült, hogy a lakóhely, a család nem más, mint egy élő múzeum, ahol meg kell találni a benne rejtőző műtárgyakat. Emellett tudatosan elővettünk régi szokásokat, amely bár avíttnak tűnhetett, mégis hordoz hagyományaiban olyan erkölcs szabályokat, lelki finomságokat amely, ha megérinti a gyermeket talán egyszer-egyszer, vagy tán gyakran használni is fogja, de biztos, hogy hall róla...

Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ

A Nap és a Hold meséje - Művészeti nevelés és fizika óra a múzeumban

A kiállítás és a foglalkozások alapötlete az volt, hogy minél teljesebben (érzelmileg és értelmileg) ismerjék meg a gyerekek égi kísérőinket. Már a legkisebb gyerek is napocskát és holdat rajzol, de vajon mit tudnak ezekről az égitestekről?

Olyan kortárs grafikákat válogattunk össze a falakra, melyek az esztétikumon túl információkat is közölnek, gondolkodásra késztetnek.

A foglalkozások első felében a műalkotások vizuális üzenetét csillagászati szempontból fejtettük meg, majd szerepjátékok sorával modelleztük a jelenségeket.

Például a naprendszert keltettük életre, a tanulók játszották az égitesteket. Eljátszottuk a napfogyatkozást is, megértettük, mitől függ egy bolygó sebessége, mit jelent a tömeg, súly, tömegvonzás fogalma? A galaxisok karjainak mozgását is lemodelleztük a gyerekekkel, de csak a foglalkozás végén a múzeum udvarán, ahol volt hely "örvényleni".

A kiállítás megtekintése után a foglalkoztató térben a látott, hallott, megélt ismereteket saját kreatív alkotásba sűrítették a gyerekek. 

Városi Művészeti Múzeum, Győr

Időutazás a pincemúzeumi foglalkoztatóban

A pince hosszú ágát három egységre osztottuk. Az első részt előadások tartására alkalmas térnek rendeztük be, az oldalfalakon pedig vitrinek kaptak helyet, ahova a fegyvergyűjtemény raktárban levő darabjai közül a legszebbeket válogattuk ki. Az előadó térhez informatikai fejlesztések is kapcsolódtak: a projektoron és a hifi tornyon kívül egy intelligens táblát is beszereztünk. Az előadó mögött egy kiscsoportos foglalkozások tartására alkalmas teret alakítottunk ki asztalokkal, székekkel. Az oldalfalakra itt is vitrinek kerültek, amelyekben részint a kézműves foglalkozások mintadarabjai, részint gyermekjátékok kerültek.Az ÚMFT keretében meghirdetett „Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási képzési szerepének erősítése” című pályázati programnak köszönhetően intézményünk 46,8 millió forint forráshoz jutott, amely lehetővé tette a pincemúzeumi foglalkoztató tér esztétikai és funkcionális értelemben vett megújulását.

A foglalkoztató tér harmadik egységét a pincemúzeum leglátványosabb részeként az időkapuk alkotják, ahol betekintést nyerhetünk különféle történeti korok világába...

Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd