- Van valami karácsonyosod a blogra?
- Ááá… dehogy, olyat direktbe nem csinálunk!
Bár az év utolsó foglalkozásán Várnai Gyula és Bruno Mars után szabadon, oly módon játszották le a gyerekek a hangkazettákat, hogy a szalagokkal rajzolták meg mi hallható rajtuk. Visszanézegetve a fotókat több karácsonyi téma is akadt közöttük…
- Hát… hacsak ez nem?!

Az idén ezzel a fotóval köszönjük a beszámolókat, és kívánunk minden kollégának boldog karácsonyt és múzeumpedagógiai élményekben is gazdag új esztendőt!

Joó Emese, Éliás István
2011. december 20.

Kézzelfogható mesterségek

A Néprajzi Múzeum legújabb, Kézzelfogható és tapintható hagyomány című múzeumi órái szövő, kosaras és fazekas szakképzésben résztvevő vak és gyengénlátó tanulók szakmai ismereteinek elmélyítését segítik. A régi, hagyományos mesterségek kézzelfogható alapanyagait és szerszámait a szakoktatókkal egyeztetve úgy válogattuk össze, hogy azok új ismeretekkel egészítsék ki és segítsék a mai szakismeretek elsajátítását. Ezek a tárgyak a közoktatásban nem, azonban a Néprajzi Múzeumban, a műtárgygyűjteményekből kiemelve hozzáférhetők és tanulmányozhatók. A műtárgyakkal szemléltető múzeumi órákat a múzeumpedagógusok minden esetben muzeológusokkal együtt tartják, akik a tárgyakról érdekes szakmai, technikai és technológiai információkat mondanak el. Ezeken a múzeumi órákon a Képzőművészeti Szakközépiskola látó tanulói is örömmel vesznek részt, velük a demonstráció archív néprajzi filmekkel is kiegészül. Ezeket a TÁMOP-3.2.11/10-1/KMR-2010-0002 projekt keretében fejlesztett speciális foglalkozásokat a jövőben nemcsak vakoknak és gyengénlátóknak, hanem látóknak egyaránt ajánljuk.
Koltay Erika múzeumpedagógus, Néprajzi Múzeum
2011. december 16.

MZ/X jelentkezz!

A Nagy Kunszt HangON programja rendhagyó módon jött létre, mert változtattunk a művészet-közvetítés szokásos módján, valamint az eddig alkalmazott múzeumpedagógiai eszközökön. A Tanulmányi Múzeum speciális, kizárólag didaktikai szempontok alapján történő kiállításrendezése helyett, az új programban a X. Miskolci Művésztelep képzőművészeit kértük fel egy adott tematikával foglalkozó alkotás, és a hozzá kapcsolódó, pedagógiai szempontokat is figyelembe vevő installáció elkészítésére.
A meghívott képzőművészek két héten keresztül a helyszínen foglalkoztak a HANG témával és alkotásaik múzeumpedagógiai prezentálásának lehetőségével. A három hónapig tartó foglalkozásokba többször bekapcsolódtak, személyes workshopok tartásával, vagy skype kapcsolatos bejelentkezéssel, mint pl. Turcsány Villő képzőművész a Digitális Menetrend konferencia résztvevőinek tartott bemutatón.
A program újdonsága az is, hogy 2012-ben a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, majd az egri Nagy Zsinagógában is bemutatkozik.
Éliás István - NAGY KUNSZT Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum, Miskolci Galéria
2011. november 05.

Tégla vagy panel – ez itt a kérdés!

Mi az a szocreál, mi a modernizmus, mit tartunk az erkélyeinken, hogyan használjuk köztereinket? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Kiscelli Múzeum aktuális, az Óbudai Kísérleti Lakótelepet bemutató kiállításának múzeumi foglalkozásain. Az iskolás korosztállyal kapcsolatos legfontosabb célunk, hogy árnyaljuk a lakótelepekről kialakult képüket, felhívjuk figyelmüket a részletekre és megismerjük a térrendezésről a saját ötleteiket. Két alkalomból álló osztályfoglalkozásainkon először a helyszínt járjuk be, megfigyeljük és összehasonlítjuk az épületeket, fotósorozatokat készítünk, továbbá mobil készülékkel kisfilmeket forgatunk a telep egy elképzelt célközönsége számára, annak népszerűsítése céljából. Második alkalommal a kiállításban megkeressük a helyszínen látott épületeket, összehasonlítjuk a korabeli akvarelleket a mai digitális tervrajzokkal, ezután a kiállítás 1:1-es léptéke helyett 1:25-ben elkészített, csak főfalakból álló habkarton makettekkel dolgozunk, amelyeket a 4-5 fős diákcsapatok játékos szempontok szerint, egy fiatal fotómodell, vagy egy művész házaspár, vagy egy celeb férfi elképzelt igényei alapján rendeznek be. Katt ide a képekért: facebook.com/prepanelprojekt.
Koncz Kinga és Sziray Zsófia múzeumpedagógusok - BTM Kiscelli Múzeum
2011. október 27.

Nálunk sikeres: Óriás kirakó - ülőke

Sikeres a kicsik, de még a nagyobbak körében is a 2010 októberében használatba került óriás kirakónk, mely foglalkozás, mesehallgatás esetén ülőkeként is szolgál. A 25 db fából készült kocka oldalain jelenleg a Kecskemétfilm jóvoltából, magyar népmesék rajzfilmsorozat részleteiből állítható össze hat különböző mesekép. A képek fóliázottak, és kizárólag szőnyegen, szőnyegpadlón használhatók sérülésmentesen. A kockákat a kiállítás mesesarkában a látogatók szabadon, és szívesen rakosgatják.
Dénes Andrea - BMMI-Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztály
2011. szeptember 15.

MÚZEUMPEDAGÓGIAI NÍVÓDÍJRA PÁLYÁZÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK - 2011

Családi felfedező hátizsák

A családi felfedező hátizsák kezdeményezés alapvető célja, hogy egyénileg ütemezhető, aktivitásra késztető és közös élményt biztosító programlehetőséget kínáljon a Magyar Nemzeti Múzeumba érkező kisgyermekes családoknak. A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításainak kiválasztott tematikus egységeire kidolgozott kezdeményezés a kisebb gyermekeknek a játékos élmény szintjén teszi vonzó hellyé a múzeumot, a nagyobbaknak emellett iskolai ismereteik elmélyítésére, kiegészítésére is lehetőséget nyújt. A családi felfedező hátizsák két témában készült el, egy régészeti tematikájú (Az ősembertől a római légiókig), egy pedig a 18-19. századhoz kapcsolódóan (A parókától a cilinderig).
A hátizsák tartalma egyrészt egy „kutatói alapfelszerelés”, melyben helyet kap nagyító, fejlámpa, iránytű, távcső, jegyzetfüzet és tolltartó. Ezeken felül két korosztály számára született felfedezőlapok, valamint a feldolgozást segítő, korszakot festő, illetve közösen összeállítható tárgyak találhatók a csomagban.
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

GASZTRO-MEMÓRIA

Nyugdíjasoknak tartottunk olyan vendéglátás-történeti foglalkozásokat, ahol műtárgyak és dokumentumok által emlékeztek vissza gyermekkorukra, fiatalságukra. Memóriájuk, felidézett történeteik segítségével elevenedett meg a fővárosi cukrászdák, kávéházak, éttermek, neves italok és édességek II. világháború utáni időszaka. A középpontban a programban résztvevők tárgyakhoz fűződő emlékei álltak. A csoportos beszélgetéseket egy hol moderátori, hol előadói szerepet betöltő személy segítette. A visszaemlékezések után gasztronómiai technikákat sajátítottak el a résztvevők, így például megtanulták a zöldségfaragás alapját, a melange készítés titkát. A sorozat célja volt az élethosszig tartó tanulás keretében elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása a kognitív képességek (különösen a memória) fejlesztésével. Emellett az elhangzott és rögzített mikrotörténetekkel szeretnénk jövőbeli kiállításainkat színesíteni, adattárunkat gazdagítani.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

Vaspálya Rt. – Alapítsunk Részvénytársaságot

A Vaspálya Rt. egy olyan szerepjáték, melynek során a szakkör foglalkozásainak résztvevői a XIX. század második felének jellegzetes karaktereit megszemélyesítve egy gazdasági vállalkozás létesítésének folyamatát élik át. A második ipari forradalom gazdasági és társadalmi hatásait, máig ható következményeit egy a Gyöngyös városába vezető vasúti nyomvonal megépítésére létrejövő részvénytársaság megalapításának során, érdekek ütköztetésén, kompromisszumok meghozatalán, az együttműködés szükségességének megértésén, a piaci folyamatok kényszerének felismerésén keresztül dolgozzák fel a részt vevők. Aktív alakítói, formálói lesznek egy mikrotársadalmi változásnak, melynek során megismerkednek életmódbeli, kulturális szokásokkal és azok változásával, gazdasági törvényszerűségekkel és történelmi szükségszerűségekkel, a tőzsde működésével. A szentendrei Skanzen a játék realitását nyújtja (épületek, berendezések, tárgyak, öltözetek, stb), az internetes honlapon folytatott kommunikáció pedig a kreatív képzeletet és a korszerű lehetőségeket kapcsolja be az ismeretátadásba.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre

Folt hátán folt… kiállítás és múzeumpedagógiai műhely kicsiknek és nagyoknak

A módszertani tevékenység középpontjába a jövő múzeumlátogatóit, a gyerekeket kell állítani, hogy élményt kapjanak, megszeressék a múzeumot. A "Tetőtől talpig" című, a 18. századi váci polgári viseleteket bemutató kiállításhoz kapcsolódó, gyerekeknek készült kis kiállítás és múzeumpedagógiai műhely ezt a célt kívánja elérni komplex módon. Kipróbálhatóak a készítés-technikák, a családok együtt játszhatják a „Váci időutazás” társasjátékot. A korhű viselet-rekonstrukciók felvehetők és egy háttér előtt az „időutazók” lefényképezhetik egymást. Kiegészítő játéklehetőség még a "Kösd tovább!" akció, amelyben a látogatók egy "vendégkönyvet" kötnek, ill. az „Erre varrjál gombot!”: a gyerekek tanulhatják, gyakorolhatják a különböző gombok felvarrását. A kiállításhoz kapcsolódó viseletes rajzokat a gyerekek a látott minták, vagy fantáziájuk segítségével kiszínezhetik, ill. textilekből „felruházhatják”, a kész művet kitűzhetik a falra vagy hazavihetik. Minden kellék megtalálható a paravánokra szerelt tároló dobozokban és szabadon használható a műhelyben.
PMMI Tragor Ignác Múzeum, Vác

„Csend van bennem” - A Kamalduli remeteség programja Majkon

A mai kor embere így gyermeke is egy felgyorsult, ingerekkel túlterhelt világban él, ami már nem mindig ember léptékű.
A Kamalduli remeteségben egykor csendben, némasági fogadalomban, természet közelben éltek a remeték, és egy dologra, a napi imádságra kellett koncentrálniuk. Egy-ügyű emberek voltak, egy ügyet szolgáltak, de azt minden ember érdekében tették.
Az eredeti cellaházak, a kolostor hangulata, ami állandó kiállításnak van berendezve segít átélni a látogatóknak ezt a hivatást –lecsendesednek, gondolkodóba esnek-átgondolják saját soraikat is.
Ezt a folyamatot segítjük foglalkozásainkkal, amiken szinte egy szó sem hangzik el, ahol a gyerekek is lelassulnak, feltöltődnek, csendben figyelnek és reagálnak egymásra, miközben van idő saját gondolataik benyomásaik keletkezésére.
Tartunk: 1.Dráma órákat, 2.Lazító gyakorlatokat, 3. Kézműves foglalkozásokat
Úgy gondoljuk, hogy a remeteség történetének megismerésén és a csendes foglalkozások nyugalmán keresztül a gyerekek és felnőttek is magukkal viszik a vágyat az elmélyülésre, nyugalomra és esélyt kapnak arra, hogy hétköznapi életükben is megkeressék ezeket az örömöket.
Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Budapest

Már nem csak optikai illúzió – Zebra interaktív kiállítótér és Zebra Műtermi Napok

A budapesti Vasarely Múzeum interaktív kiállítóterme 2011. elején nyílt meg. Minden korosztály számára érdekes lehet ez a műhely, ahol az installáció idejére 4-8 képet állítunk ki, helyezünk a figyelem középpontjába. Izgalmas háttér információk, kérdések és játékok segítségével hozzuk testközelbe Vasarely munkáit: optikai illúziók, vonalak és színek kavalkádjából bontakozik ki, hogy mi inspirálta Vasarelyt művei elkészítésekor.
Azt szeretnénk, ha minél többen ragadnák meg az alkalmat, hogy vonalzóval, ceruzával és ollóval a kezükben új - Vasarely által inspirált - technikákat próbáljanak ki. A múzeumi interaktivitás lehetőségét, és az erre az interaktivitásra épülő „Zebra Műtermi napokat” felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek egyaránt ajánljuk. Ennek megfelelően a hirdetési kampányunk külön-külön mind a három korosztályt megcélozta.
A visszajelzésekből tudjuk, hogy a részt vevő látogatókat inspirálta a környezet, és szívesen fedezték fel újra a kreativitás örömét.
Szépművészeti Múzeum, Budapest

Marshall McLuhan Médiahónap

Marshall McLuhan születésének 100. évfordulóját ünnepelte a Marshall McLuhan in Europe 2011 című eseménysorozat Európa-szerte. A Ludwig Múzeum Czeglédy Nina független kurátor révén a májusra meghirdetett Médiahónap eseményeivel, egy nyári képzőművészeti táborral, valamint egy kiállítással csatlakozott a programsorozathoz.
Médiahónapunk az Extra Ped.Kedd-del indult, ahol előadások és kerekasztal beszélgetés vezették fel a témát. A májusi Családi délelőttök és Integrált Családi délelőttök folytatták a programsorozatot, valamint egy képzőművészeti pályázat, és a hozzá kapcsolódó négy alkalmas Nyitott műhely. Júniusban tartottuk a Középpontban a médium című középiskolás alkotótábort.
A programsorozatunkat a Labor Galériában megrendezésre került kiállítás zárta, ahol bemutattuk az elkészült munkákat, alkotásokat.
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest

Kreatív töltet – alkotóműhely

A Kreatív töltet alkotóműhelyként működött. A program során nyolc művész-tanár, képzőművész vagy bölcsész doktor ismertette meg a különböző művészeti technikákat és a művészet változatos alapanyagait az érdeklődő diákokkal. Egy-egy oktató egymást követő 2-3 foglalkozást vezetett.
Témák voltak: festés-montázs, objekt készítés–újrahasznosítás, street-art, kollázs, objektversek, fotóelmélet, cianotípia (archaikus fotótechnika), fényfestés-vetítés-vágás, irodalmi szövegek elemzése, átdolgozása, dramaturgia, bábjáték és kisfilm készítése.
A Kreatív töltet koncepciójának lényege a változatosság. A sokféle művészeti technika és különböző művészi-oktatói szemléletek egyrészt a művészi alkotás széles spektrumát villantották fel a diákok számára, másrészt az izgalom és érdeklődés szintjét folyamatosan magasan tudták tartani.
A program kiállítással zárult. A megmérettetés és a bemutatkozás lehetősége az egész program során intenzív részvételre és odafigyelésre ösztönözte a diákokat.
Az alkotófolyamaton keresztül a fiatalok a műalkotások értelmezéséhez is támpontokat kaptak.
Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros

„Ezeregyéjszaka meséi”

A 2011-es év elején a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum rajzpályázatot hirdetett a Két korszak határán – Perzsa művészet a Qádzsár-korban (1796-1925) című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan. “Ezeregyéjszaka meséi” címmel, a világirodalom perzsa eredetű mesegyűjteményét alapul véve dolgozott ki egy olyan programot, melynek első lépése és megvalósulása – a megszokottól eltérően – a múzeum keretein kívülre helyeződött, és óvodás korosztálytól a középiskolásokig, egyéneket szólított meg, szervezett csoportok helyett. A kiindulási alap a kiállítás maga volt, azonban a pályamunka benyújtásához nem volt feltétel annak előzetes ismerete, így a résztvevők saját fantáziájukra támaszkodhattak, amikor a választott mesét illusztrálták, technikai korlátok nélkül. A pályázatra hazánkból és túlról érkezett félezer(!) rajz szépen bizonyítja, hogy az olvasás-rajzolás összekapcsolásával hogyan lehet eljutni egy olyan kiállításhoz, mely – téma választásának különlegessége okán – egyébként nem elsődleges célpontja lenne a gyermek és ifjú korosztálynak.
Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest

„De nehéz az iskolatáska…”

A „Matrica” Múzeum 2009-től a százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnáziummal hivatalos együttműködés keretében szervez közös programokat. Ennek az együttműködésnek volt egyik programja 2010-ben a közösen megrendezett múzeumi időszaki kiállítás Százhalombatta várossá nyilvánításának 40. és az iskola fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Az iskolatörténeti kiállítás szervesen illeszkedett az éves városi és iskolai jubileumi programsorozatba. A tárgyakat a Múzeum felhívására és útmutatása alapján a tanulók és a pedagógusok gyűjtötték össze. A kiállítást – a Múzeumban először – múzeumpedagógus és pedagógus rendezte. A múzeumi órán képzeletbeli „időgép” segítségével a múzeum munkatársa lett gyerek a korabeli iskolapadban, a gyerekek pedig „mai pedagógusok”, akik beszélgetéssel ismerték meg a kiállítás tárgyait. Diavetítés, rejtvény, feladatmegoldás, dramatizálás egészítette ki mindezt. Két hónap alatt több mint ezer helyi iskolás vett részt a kiállításban múzeumi órán.
„Matrica” Múzeum és Régészeti Park, Százhalombatta

„Kenyerünk a hálóban” – Halászlegény-avató a szolnoki Tabáni tájházban

A Tisza folyón igen nagy múltú halászélet folyt egészen a XX. század közepéig. A halászat ősi mesterségét halászcsaládok, -kolóniák és halásztelepülések űzték, s maga a mesterség jószerével apáról fiúra szállt. Szolnokon a Tabánban laktak a halászok, ahol két folyó, a Tisza és a Zagyva találkozása adott életteret a halászcsaládoknak. A férfiak szinte belenőttek a halászat tudományába, kamaszkorukra már mindent tudtak a folyó élővilágáról, a különböző halakról, megtanulták a halászeszközök elkészítését: tudtak hálót kötni, varsákat, szákokat készíteni különböző alapanyagokból. Ezt mind a folyó és ártere biztosította számukra. Az ügyesebbek még puszta kézzel is tudtak halat fogni! 12-15 éves korukban kerülhetett sor arra, hogy ünnepélyes keretek között halászlegénnyé avassák őket. Ezt a szép eseményt elevenítettük föl 2010 szeptemberében, amikor a „Tiszai halászat napja” keretében avattunk halászlegényeket. Egész délutánon átívelő programunk a kézműveskedéstől (hálókötés, halmotívumos játékok készítése, szövés) a halászéletről szóló történeteken át a terített ünnepi asztalig megpróbálja felölelni ezt a szép, ünnepélyes hagyományt...
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok

Rajzolás „láthatatlan tintával”

2010 júniusában a Múzeumok Éjszakája keretében újkortörténeti időszaki kiállítás nyílt múzeumunkban. A kiállítás szerves részét képezték az újkortörténeti osztály kiemelkedő fotográfiai gyűjteményének legszebb darabjai.
A kiállított tárgyak adták az ötletet e különleges foglalkozás kidolgozásához.
A foglalkozáson résztvevőket rövid időutazásra hívjuk. A digitális korszakban egyedülálló módon az analóg fotótechnikával ismerkedünk. A kiállítás fotográfiai részét megtekintve és megbeszélve a régi fényképezőgépek technológiáját próbáljuk ki. Az analóg fotólabor segítségével a foglalkozások alatt a gyermekek fotogramot és kemogramot készíthetnek, így megismerkedve a fekete-fehér képkészítés alapjaival.
Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága – Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár

Dombóvári Herbárium I-II.

A majd 115 évvel ezelőtt született feltaláló, Széles Lajos (Nak, 1897 – Dombóvár, 1992) népi orvosló és borbély életútját és tevékenységét, küldetéstudatáról szóló emlékkiállításához kapcsolódó, különféle életkorhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai és önkéntesek bevonásával történő rendszeres felnőtt múzeumbarát programok megvalósítása, a közösség ismereteinek, valamint a helyi múzeum anyagának tervszerű gyarapítása, új kapcsolati háló építése.
A mindennapi életmód, praktikus tájékozódás és természettudományos ismeretek, az öngondoskodásra való indirekt nevelés és játékos módozatok tárházát dolgoztuk ki és mutatjuk be pályázatunkban,- nem csak Dombóvár-specifikus módon.
Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület, Dombóvár

Sopianae mindennapjai

Múzeumpedagógiai foglalkozás-sorozatunkon megidéztük a II-IV. századi Sopianae mindennapjait, lakóinak szokásait – kiemelten a temetkezési szokásokat. Minden régészeti kor legfontosabb emlékei közé tartoznak a temetők, hiszen a halottakról való gondoskodás módja, a sírok, a sírokba elhelyezett használati tárgyak a letűnt korok tükörképei. A program célja, hogy az egykori Római Birodalom fennhatósága alatt virágzó Sopianae városának mindennapjait, társadalmi környezetét megismertessük a helybeli fiatalokkal. Arra törekedtünk, hogy erősítsük a városhoz való kötődést, és emlékeikre büszke fiatalság nevelését már gyermekkortól.
Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft., Pécs

Biblia Scripta – Az Írás a középkorban

Évek óta terveztük, hogy ne csak az apátsági látogatást, hanem a minden évben megrendezendő időszaki kiállításunkat is múzeumpedagógiai foglalkozás keretében mutassuk be. Célunk volt az is, hogy alkotó munkát csempésszünk a foglalkozásba, melynek maradandó eredményét a diákok hazavihessék.
A kiállításban interaktív tárlatvezetés keretében a középkori kódexírás és kódexkészítés mozzanatait jártuk körbe: Mi a kódex? Melyek voltak a kódexkészítés alapanyagai és eszközei, és hogyan állították elő ezeket? Mely munkafázisok során készült el a kódex? Milyen írástípusokat használtak? Hogyan díszítették a sorokat, az oldalakat, a kötést? Két eredeti műtárgyat: egy 13. századi Bibliát és a 16. századi Pannonhalmi Evangelistariumot vizsgáltunk meg.
Az ismertetés és beszélgetés után alkotó munka következett: a 4-5. osztályos diákok a kódexkötés díszítésénél használatos nyomódúcot készítettek; az idősebbek kipróbálták a lúdtollal való írást: középkori "névjegykártyát" írtak és díszítettek.
Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság, Tricollis Tárlatvezető Iroda, Pannonhalma

CSALÁDI VASÁRNAPOK A MÁTRA MÚZEUMBAN

Minden hónap azon vasárnapján, amely ingyenes a családok számára az alábbi rendszeres programokat szervezzük (lásd mellékelt képek):
1. „Zenés vasárnap délelőtt” a kertbe látogató vendégeink számára (május-október). A helyi zeneiskola tanárai és növendékei közreműködésével.
2. Gyerekfoglalkozások - múzeumpedagógusok vezetésével a gyermekek részére. Ezen foglalkozások több esetben kapcsolódnak valamilyen jeles naphoz, és ennek megfelelő tárgyakat készítenek a résztvevői.
3. Rendhagyó természetrajzi órák (mikroszkopizálási lehetőség) - a felnőtt és gyermek korosztály számára, családoknak.
4. Ismeretterjesztő múzeumi előadások felnőtteknek, míg a gyerekek kézműves foglalkozása zajlik.
5. Tárlatvezetések családok számára.
Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Mátra Múzeum, Gyöngyös

A Fazola-ház Fantomja

A „Fazola-ház Fantomja” programsorozat egy újfajta múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai kezdeményezés, melynek elemei a társas kompetenciák fejlesztését célozzák. A program keretében megvalósuló foglalkozások a résztvevőket megismertetik a vasgyár-alapító Fazolák örökségével. A korosztálynak megfelelő pedagógiai eszköztár alkalmazásával a látogatók széles rétegének kínálhatjuk programunkat.
A „Fazola-ház Fantomja” egy 2010 őszén TÁMOP támogatással elkészült társasjáték, mely a kezdeményezés gerincét alkotja. A társasjáték és a köré épülő program a vaskohászat történelmi örökségének bemutatásán túl a Bükk-hegység földrajzi és biológiai értékeit is számba veszi.
A program növeli a múzeumunkban eltöltött látogatási időt, elemei aktivitásra és csapatmunkára ösztönzik a résztvevőket, élménnyé teszik a múzeumlátogatást. A könnyed légkör oldja a feszültséget a látogatókban és lehetővé teszi a játszva tanulást mind a diák, mind felnőtt csoportok számára.
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeuma, Miskolc

Weöres Sándor Olvasótábor és Nyári Egyetem

A klasszikus szakmai és olvasótáborok, nyári egyetemek módszertanát igyekeztünk úgy összegezni, hogy tapasztalataink adaptálhatók legyenek más szellemi törekvések számára is:
1. Táborunk életébe minél aktívabban szeretnénk bevonni a falu lakóit és iskolás gyermekeit, ennek érdekében velük közös, múzeumpedagógiai jellegű foglalkozásokat, felolvasásokat és ünnepi műsorokat tartunk minden évben – élményközpontú tárlatvezetéssel társítva.
2. A táborban elsősorban olyan témákat dolgozunk fel a Weöres Sándor és Károlyi Amy ihlette környezetben, melyek közoktatásunkból és magyartanár-képzésből hiányoznak (például: kultuszkutatás, irodalmi muzeológia, néprajzi ismeretek).
3. Kiemelt feladatunk tartjuk a múlt emlékeinek (Weöres Sándor–Károlyi Amy-, illetve a szomszédos faluban a Petőfi-relikviák), a jelen (az Emlékház és az Evangélikus Parókia épületei és környezete) és a jövő értékeinek környezettudatos megóvását (az ostffyasszonyfai szélerőműnél és a nicki műgátnál is tartottunk már foglalkozásokat).
Weöres Sándor és Károlyi Amy Irodalmi Emlékház és Helytörténeti Kiállítóhely, Csönge

Szeresd Kőbányát, szeresd a családod!

A gyermekeink identitástudatának kialakítása; a nemzeti hovatartozás, az önkép, a jövőkép, a történelmi tudat, a vallási és kulturális identitástudat. Ezt a megfelelő én-ismerettel, és nem utolsó sorban, sőt első lépésként a hely történelmi szellemének ismeretével szeretnénk fejleszteni. Legyen, a lakóhely a legkedvesebb az ott élőnek különösen akkor, ha olyan érdekes, gazdag és nagyszerű múlttal, és történelmi személyekkel bír, mint Kőbánya. Sétáink, kirándulásaink során megkeressük hol élt például Gerlóczy, Budapest első alpolgármestere, Bánki Donát, vagy Rottenbiller, hogy csak néhányat soroljak a számtalan történelmi, művészeti és tudományos hírességből. A lakóhely nem más, mint egy élő múzeum, ahol meg kell találni a benne rejtőző műtárgyakat. Megnéztük és megtanultuk, hogy milyen a szecesszió, a romantika, az eklektika. Megnéztük, hogy mi a szép és a csúnya, közben fagyiztunk, és riportot készítettünk idős emberekkel. „Megtanultunk” fényképezni és archiválni, gyűjteni és selejtezni, kutatni és csodálni, hogy miért is szép és érdekes Kőbánya. Összetalálkoztunk egy csipet építészettel, biológiával, művészettörténettel, geológiával, fizikával, computer-technikával és történelemmel, mindennel, ami érdekelheti a részvevőt...
Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény és Látványtár, Budapest

MÚZEUMPEDAGÓGIAI NÍVÓDÍJRA PÁLYÁZÓ KIADVÁNYOK - 2011

Angyali kalandozás, avagy ismerd meg a barokk Gödöllőt!

Séta egy Angyallal a barokk Gödöllőn. Benne vagy?
A Gödöllői Városi Múzeum múzeumpedagógiai kiadványa egy rövid sétára invitál a város központjában található barokk műemlékek között. Közben angyalokat (azaz a főszereplő barátait) kereshetnek a vállalkozó kedvűek és megismerhetik a barokk kor fő jellegzetességeit. Minden műemléknél (épület, szobor) van egy kis útmutató és egy-egy kérdés, játékos feladat. A könyv melléklete egy leporelló, amely barokk motívumokból készült kártyajátékot, a kártyákhoz való dobozkát, színezőt és egy angyalkás kivágó mintát tartalmaz. A könyv olyan családoknak készült, ahol van 6-10 éves gyermek − lehetőséget kínálva egy tartalmas és kellemes családi programra.
Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő

Matyi teszem-veszem doboza

A „mesedoboz” a Sóstói Múzeumfalu óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló interaktív mesefoglalkozását vezeti be a hallgatóknak-nézőknek. Tartalmazza mindazokat a kellékeket, amelyek három magyar népmese előadásához, feldolgozásához és bevéséséhez szükségesek. A végső összegzést az a CD-lemez tartalmazza, amely hanganyagban, népzenei kísérettel adja elő a meséket.
Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza - Sóstó

Berettyóújfalu az újkőkortól napjainkig

2011 májusában 2000 példányban jelent meg a Berettyóújfalu, az újkőkortól napjainkig című ismeretterjesztő, helytörténeti tankönyv régészek, történészek, néprajzosok, tanárok, civil szakértők közös munkájaként. A Bihari Múzeum Táj és az ember című kiállítására és a gyűjteményeire alapozva az egyes fejezetekben (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, jelenkortörténet, civil szervezetek témákban) színesen képekkel, térképekkel, ábrákkal mutatja be városunk életét. Életrajzok, forrásközlések is színesítik a kiadványt. A fogalommagyarázatok, az érdekességek, a lapszéleken kis hasábban találhatók.  A fejezetet lezáró ajánlott irodalom segítségével még több információt kereshet a diák, a kutató, az élethosszig tartó tanulás jegyében felnőtt és nyugdíjas egyaránt. A kiadvány digitális könyv (melyben keresési funkció is van) formájában is megjelent 500 példányban. A közoktatásban való alkalmazását segíti a könyvhöz elkészített pedagógusoknak szóló CD, melyen óravázlatok és egyéb  segédanyagok is megtalálhatók.
Bihari Múzeum, Berettyóújfalu

Múzeumpedagógiai foglalkoztatófüzet sorozat

A Mátra Múzeum állandó kiállításainak múzeumpedagógiai feldolgozásához foglalkoztató füzeteket jelentetett meg (történeti, őslénytani, ásványtani, természetrajzi témakörökben). Eddig öt füzet jelent meg, jelenleg a hatodik, a sorozat záró füzetének nyomdai szerkesztése folyamatban van. A füzetsorozat elsősorban csoportos múzeumpedagógiai foglalkozások számára készült, de jól használható családi, vagy egyéni feladatmegoldásra is. A játékos feladatok mellett, olyan lexikon tészt (Tudod-e?) tartalmaz, mely a kiállítás tartalmán túl további információkat ad át. Ahol szükségét láttuk ben a korosztályos feladatmegoldást színkorongokkal különítettük el. A füzet egyénileg is megvásárolható, de egyes foglalkozás típusoknál mint oktatási segédanyagot biztosítjuk. A feldolgozás pedagógusokkal, szülőkkel. és önállóan is végezhető.
Pontos tartalmat itt részletesen bemutatni nehéz, ezt egy külön mellékletben tesszük meg.
Mátra Múzeum, Gyöngyös

KERÁMIA-TÖRTÉNETEK

A kiadványt készítő szakmai csoport elképzelése egy olyan vidám, szórakoztatva ismeretközlő, a választott korosztályok életkori sajátosságainak megfelelő múzeumpedagógiai füzetcsalád megalkotása volt, ami teljességében mutatja be a győri Városi Művészeti Múzeum egyik legszebb állandó kiállítását, a Kovács Margit Állandó Kiállítást. A kiadvány készítésekor az ismeretközlés szándékán túl fontos szempontjaink voltak a játékosság, a kreativitás fejlesztése, az élményszerű múzeumlátogatás elősegítése. Noha intézményünk művészeti múzeum, határozott célunk volt az interdiszciplináris megközelítés, azaz Kovács Margit kerámiái kapcsán néprajzi, helytörténeti tudásanyag átadása a művészi értékek megláttatásán túl. A füzetcsaládot a későbbiekben szeretnénk kiegészíteni egy felnőtteknek szóló, de játékos, továbbgondolandó feladatokat tartalmazó tárlatvezető füzettel és egy kifestő füzettel az óvodások számára.
rosi Művészeti Múzeum, Győr

Írók Fiatalon – kártyajáték

Az Írók fiatalon egy Fekete Péter típusú kártyajáték, melyben magyar írók és költők gyerekkori és felnőttkori képeit kell összepárosítani. A cél minél több pár összegyűjtése és a Fekete Péter kártyalap – mely ebben az esetben Mikes Kelement ábrázolja a Nyugat emblémáján – elkerülése.
A játék folyamán az írásaikról ismert alkotókhoz arcok, születési és halálozási helyek, évszámok rögzülnek. A fotók válogatása közben célunk volt, hogy ne csak a kanonizált, sokszor ismételt, tankönyvekből ismert felnőtt alkotót ábrázoló fényképeket mutassuk be, hanem a gyereket, a fiatalembert is, legtöbbször ismeretlen fotókon, amelyek kuriózumnak számítanak, és közelebb is hozzák az íróban az embert a játékosokhoz.
A kártyajáték további lehetőségeket is hordoz magában. A játékosok kreativitására, fantáziájára bízva különböző nehézségi fokon játszható és hívható elő, sőt közös tanulással bővíthető a már meglévő irodalmi ismeretanyag. Magyartanárok kiválóan használhatják játékos segédeszközként a tanításban (pl. összefoglaló órák, ráhangoló vagy levezető játék, fakultáció keretében).
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

Hajdan volt mesterek - mesterségek hajdanán

Múzeumpedagógiai foglalkozató füzetünk és programjaink összeállításánál fő cél a kiállítások minél szélesebb körű megismertetése volt. Szándékunk, hogy ezt minél szórakoztatóbb formában tegyük, s az ismeretanyag átadása értékes szabadidős elfoglaltság legyen, megfelelve a különböző korosztályok igényeinek.

Múzeumandragógiai programjaink nemcsak gyerekeknek készülnek, hanem családoknak, felnőtt csoportoknak is. Fontos számunkra az iskolákkal való szoros együttműködés, ezért a tanórákhoz kapcsolódó programokat is kínálunk. Füzetünk olyan oktatási segédlet, amely útmutatást ad a különböző kiállítások minél mélyebb megismeréséhez, játszva tanítja meg a különböző mesterségek történetét, fortélyait, Kunszentmárton, a Tiszazug történetét. Nem kész ismereteket kínál, hanem önálló munkavégzést, lehetőséget az ismeretszerzésre.
A feladatlapot úgy állítottuk össze, hogy a kiállítás egyes részei külön-külön is megismerhetőek legyenek, attól függően, hogy mennyi időt tudtok eltölteni a múzeumban.
Elsősorban a 10-14 éves korosztálynak ajánljuk a foglalkoztató füzetet, de a családoknak, a felnőtt csoportoknak is közös élményt nyújt a kitöltése.
Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton

A KÚRIA TITKAI

A 15 féle foglalkoztató lap és 2 féle demonstrációs eszköz a tápiószelei Blaskovich Múzeum tárgyi és dokumentum anyagára építve segíti a formális és informális tanulást. A kiadványok az állandó kiállítás tematikus bemutatásával együtt használhatók. A múzeum képző - iparművészeti és történeti tárgyi anyagának, a kert botanikai értékeinek kihasználásával a természeti és társadalmi környezet kapcsolata sokoldalúan mutatható be.
A KÚRIA TITKAI és a BOTANIKAI TANÖSVÉNY című lapokból kisiskolás és felső tagozatos, a BLASKOVICHOK UTILÁDÁJA elnevezésűből csak kisiskolás diákoknak szóló változat készült. A lapok játékos feladatokkal, sok rajzolási lehetőséggel, kiegészítéssel, színezéssel, rejtvénnyel nemcsak emelik a tudás szintet, hanem a kreativitást, gondolkodást, megfigyelő képességet is fejlesztik. A formális tanulást szolgálja a 4 történelmi és 2 művészettörténeti témájú lap: A RÁKÓCZI KOR, AZ REFORMKOR, AZ 1848-49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, A MILLENNIUM ÉS KORÁNAK EMLÉKEI mellett A KLASSZICIZMUS ÉS BIEDERMEIER, valamint A ROMANTIKA ÉS HISTORIZMUS MŰVÉSZETÉNEK EMLÉKEI...
BLASKOVICH MÚZEUM, Tápiószele

Kreatív barangolások a Jankay Gyűjteményben

A módszertani segédanyag célkitűzése a Jankay Gyűjtemény anyagának megismertetése játékos kreatív formában. Célunk Jankay Tibor munkásságának kortárs művészet megszerettetése, megértetése, az esztétikai ítéletet, ízlést meghatározó attitűdök, képességek, készségek fejlesztése. Köztudomású, hogy a kiállítások nagy többsége a felnőtt látogató számára készül, ezért a kiállítási anyag feldolgozásakor szükségesek a gyermeki játékosságot, kreativitást igénylő feladatok.
Mindezek mellet fontosnak tarjuk a kulturális identitás fejlesztését, Békés megye értékeinek kihangsúlyozásával.
Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria, Békéscsaba

Múzeumi mesterkedés

Helytörténet és néprajz témájú kiadványunk a híres debreceni mesterségekkel, céheikkel foglalkozik. A füzet tartalmaz a témával kapcsolatos új ismereteket, a Déri Múzeum kiállításához kapcsolódó feladatokat, otthoni kutatómunkát igénylő feladatokat valamint kézműves tevékenységeket is. A gyerekek bepillantást nyernek a mesterré válás folyamatába, megismerkedhetnek a gyapjú tulajdonságaival és a belőle készült híres debreceni felsőruházatokkal, a gubával és a szűrrel.
A gyerekeknek szóló kiadványt a Déri Múzeum gyűjteményében található régi fényképek illusztrálják.
Déri Múzeum, Debrecen

Zöldfülű Péter – zöldmesék kicsiknek és nagyoknak

Pszichológusok szerint a mesék „lehetőséget nyújtanak önmagunk és a világ mélyebb megismerésére és megértésére”. A meséknek korunk új életkérdéseivel is kell foglakozni, vagyis kellenek a modern mesék,köztük a környezetvédelmi kérdéseket feldolgozó mesék is, és ezeket a múzeumpedagógiai sem mellőzheti.
Környezetvédelmi mesepályázatunk eredményeként országos, sőt a határon túli nemzet köréből közel 300 mese érkezett. Ezekből válogatva, témákban is változatosságra törekedve, született meg a Zöldfülű Péter – zöldmesék kicsiknek és nagyoknak c. mesekönyv. 112 oldalon, 31, pécsi, művészeti iskolások által illusztrált, eredeti mese olvasható a könyvben.
A könyvből megismerjük Szürkevölgy megmentőjét, Zöldfülű Pétert, aki "megküzd" a szemétsárkánnyal, és Sziszőkét, a kis angyalt, aki nem boldogul egyszerre a Menny és a Föld takarításával, ezért Balzsam Doktor jóságcseppjeit önti az esőbe, hogy az emberek jobban vigyázzanak a Földre. Megtudjuk, miért ég ki folyton a szentjánosbogár lámpásában az égő, ami miatt fának repül, és lila dudor nő a fejére...
Janus Pannonius Múzeum, Pécs

AVE SAVARIA!

Logikai társasjátékunkkal a helybeliek és a Szombathelyre érkező vendégek érdeklődését szeretnénk felkelteni, elmélyíteni városunk ókori emlékei iránt. Elkészítésével egyrészt az volt a célunk, hogy annak birtoklója – akár helyi, akár vendég – többet vihessen haza magával egy egyszerű képeslapnál vagy leporellónál, és kedvet kapjon a játéktáblán szereplő történelmi helyszínek felkereséséhez, múzeumi tárgyak megtekintéséhez. Ugyanakkor az otthoni játék során az alaptábla képei felelevenítik a korábbi (múzeum)látogatások során szerzett élményeket, ismereteket. A játékleíráshoz mellékelt többletinformációk – fotók és a rövid magyarázó szövegek – elindítják a játékosok gondolatait további ismeretek szerzése felé, de múzeumpedagógiai szituációban a „játékvezetőt” újabb és újabb kérdések, problémák feltevésére is ösztönözhetik.
A másik cél a stratégiai érzék fejlesztése volt, hiszen a játék helytörténeti előtanulmányok nélkül is játszható. A táblára rajzolt vonalrendszer csupán plusz tartalmat kapott az ókori helyszínek által – azaz amikor többszöri használat után a „legendás játék” már csak logikai játékká egyszerűsödik, akkor is izgalmas maradjon.
Savaria Múzeum, Szombathely

NYITOTT KAPUK - MESÉLŐ TÁRGYAK

Múzeumpedagógiai foglalkoztató füzetet jelentettünk meg a Wosinsky Mór Megyei Múzeum „Megelevenedett képek. Egy kisváros a századfordulón” című állandó kiállításához. Feldolgozása a századforduló hangulatát bemutató kiállításra épül. A füzet elsőként a megyeszékhely kisvárosi életével ismerteti meg az olvasót, majd bepillantást enged az egyházi életbe, a múzeumalapítás, valamint az iskolai oktatás történetébe. A megyeszékhely építészete, impozáns műemlékei (pl. Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma, a Pollack Mihály által tervezett klasszicista Vármegyeháza stb.) szintén bemutatásra kerülnek, ugyanakkor a híres szekszárdi szőlő- és bortermelés is fontos része a kiállításnak, így a foglalkoztató füzet feladatainak is. Szintén fontos elemként jelennek meg a tárlaton és a kiadványban e korszak „találmányai”, a velocipéd, a gramofon vagy a telefon, A foglalkoztató zárásaként, összegzésként kronológiai sorrend összeállítására buzdítottuk olvasóinkat, akik – ha figyelmesen végignézik tárlatunkat – bizonyára helyesen oldják meg ezt a feladatot is. Az adott témákat egy-egy rövid ismeretközlő leírással indítjuk, melyhez kapcsolódik a változatos feladatmegoldás...
Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd

Séta egy Angyallal a barokk Gödöllőn. Benne vagy?

A Gödöllői Városi Múzeum múzeumpedagógiai kiadványa egy rövid sétára invitál a város központjában található barokk műemlékek között. Kiindulópont a múzeum barokk szobája, vezetőnk egy Angyal. Szándékunk az volt, hogy a gödöllői barokk év programjaihoz kapcsolódva egy olyan gyermekkiadvány szülessen, amit nem csak egy időszaki kiállítás ideje alatt lehet használni, hanem esetleg évek múlva is, és rávegye a családokat, hogy együtt, közösen járják végig ezeket az emlékeket a városban. A könyv formáját is igyekeztünk a gyerekek igényeihez alakítani: keménytáblás, színezésre alkalmas ofszet papírral. És hogy a séta utánra is maradjon feladat, a könyvben egy leporellót helyeztünk el, amelyen színező és memóriajáték található.
A kiadvány 6-10 éves gyerekeknek, és családjuknak készült.
Az illusztrációk Hódi Rezső grafikusművész keze munkáját dicsérik, a szöveget Kerényi B. Eszter írta.
Kerényi B. Eszter történész, múzeumpedagógus – Gödöllői Városi Múzeum
2011. július 20.

Amikor még a légószirénák is üvöltenek…

Az „Emberek az embertelenségben” c. múzeumpedagógia programunk egyik kitűzött célja Budapest ostromának és a második világháború után felhalmozott légoltalmi ismereteknek az átadása. Az ördög persze mindig a részletekben lakozik, tehát a fő kérdés - mint mindig - a hogyan! Miként lehet az orvosok és a nővérek embert próbáló helytállását példaként továbbítani a diákok felé, mialatt a játékos forma nem az üzenet elvesztését, hanem a célba érkeztetését szolgálja. A légoltalmi szükségkórház szűk folyosói, betegekkel zsúfolt kórtermei kiváló terepet nyújtanak az ostrom hétköznapi hőseinek megismeréséhez, a személyes visszaemlékezések segítségével megelevenedő történetek átéléséhez. A tanulók magukra öltött polgárvédelmi ruhákban, katonai zubbonyokban igyekeznek a kerettörténetbe ágyazott feladatokat kisebb csapatokban megoldani, miközben a tárlat észrevétlenül a csoport közegévé válik. A hely sajátos szellemének, történeteinek, a „ruhába bújtatott érintettségének” együttes hatása alatt zajló másfélórás történelmi időutazásnak már csak az üvöltő légoltalmi szirénák vethetnek véget.
Szilágyi Adrienn - Sziklakórház Múzeum
2011. június 15.

Merre vezet az út a diákokhoz?


Több helyes válasz is adható erre a kérdésre, mi most éppen a tanáraikon keresztül szeretnénk becsalogatni a gyerekeket és a fiatalokat a múzeumi kiállításokba. Bevezettük ugyanis, hogy egy kiállítás megnyitását követően meghívjuk pedagógus kollégáinkat a kurátor által tartott tárlatvezetésre, és ha lehetséges, elhívjuk a programra az alkotó művészt is. A tárlatvezetéses beszélgetést egy felnőttekre szabott alkotó munka követi, amikor a meghívottak részesei lehetnek az adott kiállításhoz kapcsolódó gyakorlati múzeumpedagógiai műhelymunkának. A rendezvényt „Beavatásnak” neveztük el és bízunk abban, hogy a rendhagyó program után a már „beavatott”, iskolákban dolgozó kollégáink nagyobb kedvvel hozzák el diákjaikat a múzeumi programokra. A mellékelt beavatási programot bemutató kisfilmünk Lukoviczky Endre: Város-Tér-Vízió című kiállításához kapcsolódik. Legújabb kezdeményezéseinkről olvashatsz még: http://www.magyarmuzeumok.hu/latogato/227_hagyomany_es_innovacio_szentendre_muzeumaiban
Csillag Edina, múzeumpedagógus - Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága
2011. május 20.

Óbudagasztró – Egy falat múzeum

Az Óbudai Múzeum új időszaki kiállításához kapcsolódóan egy egyedülálló múzeumi gasztroblogot (http://obudagasztro.blogspot.com/) indított. A blogon megismerhetők a jellegzetes óbudai nemzetiségi fogások, valamint izgalmas, a kiállítási témához kapcsolódó műtárgyak és kultúrtörténeti adalékok is találhatók. (A blog receptjeit Horváth Péter történész muzeológus„Vendéglátás Óbudán” című könyvéből válogatjuk.) A blog a nagyközönségnek szól, de jól hasznosítható a múzeumpedagógiai foglalkozások háttereként is, amelyeknek tematikájában az ételkészítés mellett mindenfajta táplálkozással és annak kellékeivel kapcsolatos ötletet hasznosítunk. A kézműves műhelyben felhasználtuk és újrahasznosítottuk például a sörös-kupakokat, amelyekből a fiatalok különleges dizájn fülbevalókat alkottak, de evőeszköz-hűtő mágneseket és papírtányér dekorációt is készítettünk már. A blog a foglalkozásokon a nemzetiségi ételek bemutatását segíti, hiszen egy laptop segítségével könnyen elérhető a kiállító térben. A recepteket később bárki elérheti otthonról, azokat elkészítheti a családdal, így egy falat múzeum kerülhet az otthonokba.
Diamant Lívia, Révész Antónia – Óbudai Múzeum
2011. május 1.

Fordított nap a Műcsarnokban

2011. április 1-én az Egyszerű többség című kiállításon egy teljes napon keresztül gyermekek vették át az irányítást: fogadták a látogatókat, felügyeltek a kiállítótermekben, tartottak tárlatvezetéseket, foglalkozásokat és ők dolgoztak a ruhatárban is. Aki ezt a napot választotta a tizenöt művészcsoport alkotásait bemutató kiállítás megtekintésére, megtudhatta, hogyan vélekednek a fiatalok a kortárs képzőművészetről, hogyan interpretálják a kortárs műalkotásokat, és hogy mi érdekes számukra e rendhagyó kiállításon. Idén a Budapest, XIII. kerületi Gárdonyi Géza Általános Iskola növendékei, valamint a Műcsarnok SZEMAFOR foglalkozásain résztvevő gyermekek segítettek a program megvalósításában.
Szabics Ágnes, Műcsarnok
2011. április 2.

A Fazola-ház Fantomja

A Fazola-ház a Kohászati Múzeum épülete Miskolcon, amelyben játékos nyomozásra csábítjuk a foglalkozások résztvevőit.
A ház Fantomja ugyanis ellopta a hámorkovács céh legényeinek a céhládáját. A játékosok, azaz a céhlegények elindulnak, hogy megtalálják azt, hiszen e nélkül elmarad a mesterré avatásuk. A nyomozás számos helyes és hamis nyomra alapozhat, de csak akkor jutnak előre, ha közösen találnak választ az egyes területkártyákhoz kapott kérdésekre. A kártyák lerakásával haladhatnak a Fantom nyomában, bejárva a Szinva és Garadna patakok festői völgyét.
Egy olyan nagyméretű lapokból álló, kizárólag múzeumi használatra szánt társasjátékot készítettünk, amelyben a játék gyermek és felnőtt résztvevői nem egymással, hanem az idővel versengenek. Többféle ismeret (biológia, földrajz, helytörténet) mozgósítására van alkalmuk a játékosoknak, miközben észrevétlenül sajátítják el a kovácsmesterség alapjait és megismerik a fontosabb helyi természeti és kulturális értékeket.
A játék csattanóját természetesen nem lőjük le, de azt elárulhatjuk, hogy még a Fantom is a társas kompetenciákat erősítésén dolgozik.
Ágoston Katalin, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeuma
2011. március 20.

Múzeumi bokréta

„Szedjük bokrétába” Miskolc múzeumainak az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeivel kapcsolatos emlékeit! – szólt a felhívás családi és baráti közösségeknek március 15-én. A nemzeti ünnepen összefogtak a Miskolc belvárosában működő múzeumok (Miskolci Galéria, Színészmúzeum, Herman Ottó Múzeum Papszer és Görgey utcai kiállítóhelye) és megpróbálták együtt „versenybe szállni”, a város köztéri forgatagot generáló programjaival.
A múzeumi helyszíneket végigjárva, játékos feladványok során ismerhették meg a résztvevők, hogy mit őriznek a múzeumok a forradalom és szabadságharc miskolci vonatkozásairól. Négy helyszín, négy téma – négy műfaj: miskolci nemzetőr dal, történelmi festmények, kortárs művészeti reflexiók és akciók, forradalmár színészek.
A játékosok névre szóló menetlevelet váltottak, amely minden múzeumban, az alakalomra készült pecséttel érvényesítve, bekeretezhető, díszes emléklapként is szolgált. Nem kis meglepetésünkre, a körülbelül két órát igénybevevő kiállítások bejárására és a feladatok teljesítésére több tucat család vállalkozott.
Éliás István - Miskolci Galéria
2011. március 16.

Suomi Szeminárium: Europass

A Néprajzi Múzeum 2011 tavaszán múzeumi feladatainak ellátása mellett rendszeresen szolgál Európai Uniós tanácskozások helyszínéül. Éppen ezért a finn kiállításhoz kapcsolódó, középiskolásoknak szóló Europass című múzeumi órákon nemcsak a kiállítás tematikáit, hanem a múzeum, mint intézmény aktuális működését és különböző szerepeit is körüljárjuk. Vizsgáljuk többek között az országimázs fogalmát, amelyhez egyrészt a finn kiállítás anyagát, másrészt a Külügyminisztérium által a külföldi delegációk számára összeállított ajándék csomagban található magyar találmányokat, valamint az új magyar országimázs videót (http://www.youtube.com/watch?v=cPAXnFX64-s) is felhasználjuk. A finn országimázs egyik fontos eleme a Mikulás. Az alakjához kapcsolódó legendákról, az átalakult hagyományról és a mai turistaiparról – közelmúltban szerzett személyes élményei alapján – Nemes Orsolya egyetemi hallgató rendszeresen tart beszámolót a múzeumi órákon, a gyermekkori Mikulás történetekből éppen kinőtt diák közönség örömére.
Joó Emese múzeumpedagógus - Néprajzi Múzeum
2011. március 7.

Suomi Szeminárium: Cserediák

A Néprajzi Múzeum (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című nagyszabású időszaki kiállításához több diák korosztálynak és különféle tematikákban kapcsolódnak múzeumpedagógiai foglalkozások. (Lásd a honlap finn múzeumpedagógiai oldalát: http://www.neprajz.hu/muzeumpedagogia.php?menu2=15&program_id=15) A tárlat viszonylag hosszú időszaka indokolja, hogy a múzeumi óra kínálat és annak kiajánlási módja is megújuljon. Ilyen új programként indult el például a Cserediák című múzeumi óra, amelynek célja a sztereotípia és az identitás fogalmának kibontása, és amelyhez finn és magyar cserediákokról szóló kerettörténet is kapcsolódik. A múzeumi órához kétnyelvű videó ajánló készült, amely egyben a múzeumi óra előkészítő anyagául is szolgál. Ez a videó a Néprajzi Múzeum Etnotube csatornáján folyamatosan elérhető. A tapasztalat szerint a pedagógusok szívesen élnek a lehetőséggel: vagy a diákokkal együtt nézik meg az anyagot, vagy akár fel is tudják adni vele a diákoknak a leckét még a múzeumlátogatás előtt.
Joó Emese múzeumpedagógus - Néprajzi Múzeum
2011. március 6.

Suomi Szeminárium: Benne vagy?

A Néprajzi Múzeumban, a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című nagyszabású időszaki kiállításban, a kiállítást rendező muzeológusoknak köszönhetően a kiállítás részeként sikerült kialakítani egy belső tantermet. A leánykori nevén Szaunaként, ma Suomi Szemináriumként üzemelő helyszín a kiállítás önálló, nyitott térbeli egysége, ahová mind az egyéni látogatók, mind a diákcsoportok betérhetnek. Az egyéni látogatókat hívogatja a Kalevala zenéje, láthatók itt archív néprajzi filmrészletek, lehet rajzolni, játszani, pihenni. A Suomi Szeminárium azonban elsődlegesen a diákcsoportoké, a múzeumi órák ideális helyszíne, ahol a két oldalon magasított padsorokon egy egész osztály kényelmesen elfér, jól látja és hallja egymást és a múzeumpedagógust. A hagyományos múzeumi órák mellett itt zajlik a Káva Kulturális Műhely rendhagyó drámafoglalkozása, a tartózkodó középiskolásokat Fekete Ágnes és Bori Viktor, valamint néhány kiállítótérbe rejtett, megfejtésre váró tárgy vonja be a múzeumismereti játékba.
Joó Emese múzeumpedagógus - Néprajzi Múzeum
2011. március 5.

Hercegnő a REÖK palotában

A REÖK szecessziós, dekoratív épülete méltán viseli a palota nevet. A palota fogalomhoz köthető mese-asszociáció kapcsán életre keltettem egy hercegnőt, aki szerepjátéka erejével, jelenlétével rabul ejti az óvodás korosztályt. A kiállítótéri munka és a rajzos feladatok után a foglalkozás végére időzítem a nagy találkozást - ettől függetlenül az épület látványa és a palota szó hallatán a gyerekek már a bevezető részben a herceg, a hercegnő esetleges létezésére kérdeznek rá. A hercegnő megjelenik az első emeleti hídon, észrevesz bennünket, örömmel üdvözöl mindenkit, majd rövid párbeszéd zajlik közöttünk, a gyerekek is megszólítják. Többnyire döbbenten, ámulatba esve fogadják. Az egyik kisfiú például egyszer izgatottan, levegő után kapkodva fordult hozzám és azt mondta: ”Azt hittem, mindjárt megáll a szívem!”. A hercegnővel folytatott párbeszéd arra irányul, hogy kiderítsük: a hercegnő valójában nem itt lakik, de nagyon szeret idejönni és minden kiállítást megnéz. Pedagógiai célom igazolást nyert, amikor az egyik anyuka minap felhívott. A kislánya ismét találkozni szeretne a hercegnővel, de ha esetleg éppen dolga van és nem lesz a REÖK-ben, azért akkor is eljönnek, és megnézik a képeket, amelyeket a hercegnő látott...
A hercegnő szerepében az intézmény egyik munkatársa; ötlet, jelmez - Ale Ildikó - REÖK
2011. február 15.

Miksa császár diadalmenete

A Szépműhely szombati foglalkozásai minden hónapban más társművészeti ág, más téma köré szerveződnek. Októberben filmet forgattunk Mátrai Erik képzőművész közreműködésével. Erik gyakran használ videót, fotót munkáiban: kortárs művészeti látásmódja izgalmasnak ígérkezett egy olyan múzeumban, amely alapvetően klasszikus gyűjteménnyel rendelkezik. A témát Dürer és kortársainak metszetsorozata adta: szombatról szombatra forgatott filmünkön I. Miksa császár diadalmenetét ábrázoló grafikák elevenednek meg. Első nekifutásra a film mozgó háttereit készítettük el falra vetített tárgyanimációval. Családi napunkon szülők és gyerekek egy-egy tájkép makettjét barkácsolták össze, amelyen aztán a menet átmasírozott. Miksa császár alattvalóit saját készítésű jelmezekben árnyjátékkal keltettük életre. Végül a múzeum egyik képén zsírkréta segítségével elrejtettük (titok!) a menetet, majd újból elővarázsoltuk. A négy műhelymunka képanyagát Erik fűzte össze: festői kisfilm kerekedett belőle.
Tettamanti Zsófia, múzeumpedagógus - Szépműhely - Szépművészeti Múzeum
2011. január 7. 

Ezer év egy órában

A Pannonhalmi Főapátság ebben a programban ezer év történéseit egy órába sűrítve mutatja be az általános iskolás korosztálynak. A foglalkozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartogat izgalmakat. Az alsósok egy Szent Márton életútját bemutató rajzfilmet, a felsősök a szerzetesek életéről, az apátság történetéről szóló filmet néznek meg. Ezt követően mindkét korosztály a monostor épületével ismerkedik, hiszen az apátság épület-makettjének darabjait a kezükbe kapják, és ezekből építik fel a monostort. Természetesen az időrendi sorrendet és a valóságot szem előtt tartva. Megbeszéljük az egyes épületrészek szerzetesközösség életében betöltött szerepét, a monostor jelenlegi működési rendjét. A makett felépítése után séta következik az igazi épületegyüttesben, ez magában foglalja a bástya, a bazilika, az altemplom, a kerengő és a könyvtár megtekintését. Azonosítjuk a makett segítségével megismert helyszíneket, összegezzük az eddig elhangzottakat, és megkeressük a kiadott feladatok megoldásait. Az alsó tagozatosok képeket kapnak apátsági helyszínek részleteiről, s azokat keresik meg. A felső tagozatosokra a foglalkozás végén tudáspróba vár.
Meleg M. Julianna - Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság
2011. január 2.