Ráhel, János, Jákob és a színésznő I. rész: múzeumpedagógiai projekt a Skanzenban

Mit szól a család, ha a katolikus iparos fia bejelenti, hogy a szomszéd zsidó szatócs lányát akarja feleségül venni, ráadásul az apa a Szent Kereszt Társulat tagja kíván lenni? És ha a rabbinak szánt fiú a tanulás helyett inkább a vándorszínészetet választja, amennyiben a színtársulat felveszi? Ezek a kérdések hangzottak el a négy helyszínen 1916. január 6-án, de válaszolni rájuk ma sem egyszerű. A történelmi események, viszonyok megértését és átélhetőségét segítik a „Személyes történelem” sorozatunkba illeszkedő szituációs foglalkozások a Skanzen tájegységeiben. Egy-egy család, vagy személy élettörténetét próbáljuk rekonstruálni eredeti dokumentumok, helyszínek, szituációk segítségével a diákok kreativitására, empátiájára alapozva. A XX. század elején egymás mellett élő különböző társadalmi rétegek, kisebbségi csoportok életmódjának, szokásainak megismerése után az asszimiláció vagy hagyományőrzés, az elfogadás vagy előítélet konfliktusaival foglalkozunk, és eközben felhívjuk a diákok figyelmét egymás elfogadásának fontosságára, a toleranciára.
Molnár József múzeumpedagógus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
2012. január 31. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése