A Fazola-ház Fantomja

A Fazola-ház a Kohászati Múzeum épülete Miskolcon, amelyben játékos nyomozásra csábítjuk a foglalkozások résztvevőit.
A ház Fantomja ugyanis ellopta a hámorkovács céh legényeinek a céhládáját. A játékosok, azaz a céhlegények elindulnak, hogy megtalálják azt, hiszen e nélkül elmarad a mesterré avatásuk. A nyomozás számos helyes és hamis nyomra alapozhat, de csak akkor jutnak előre, ha közösen találnak választ az egyes területkártyákhoz kapott kérdésekre. A kártyák lerakásával haladhatnak a Fantom nyomában, bejárva a Szinva és Garadna patakok festői völgyét.
Egy olyan nagyméretű lapokból álló, kizárólag múzeumi használatra szánt társasjátékot készítettünk, amelyben a játék gyermek és felnőtt résztvevői nem egymással, hanem az idővel versengenek. Többféle ismeret (biológia, földrajz, helytörténet) mozgósítására van alkalmuk a játékosoknak, miközben észrevétlenül sajátítják el a kovácsmesterség alapjait és megismerik a fontosabb helyi természeti és kulturális értékeket.
A játék csattanóját természetesen nem lőjük le, de azt elárulhatjuk, hogy még a Fantom is a társas kompetenciákat erősítésén dolgozik.

Ágoston Katalin, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeuma

2011. március 20.

Múzeumi bokréta

„Szedjük bokrétába” Miskolc múzeumainak az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeivel kapcsolatos emlékeit! – szólt a felhívás családi és baráti közösségeknek március 15-én. A nemzeti ünnepen összefogtak a Miskolc belvárosában működő múzeumok (Miskolci Galéria, Színészmúzeum, Herman Ottó Múzeum Papszer és Görgey utcai kiállítóhelye) és megpróbálták együtt „versenybe szállni”, a város köztéri forgatagot generáló programjaival.

A múzeumi helyszíneket végigjárva, játékos feladványok során ismerhették meg a résztvevők, hogy mit őriznek a múzeumok a forradalom és szabadságharc miskolci vonatkozásairól. Négy helyszín, négy téma – négy műfaj: miskolci nemzetőr dal, történelmi festmények, kortárs művészeti reflexiók és akciók, forradalmár színészek.
A játékosok névre szóló menetlevelet váltottak, amely minden múzeumban, az alakalomra készült pecséttel érvényesítve, bekeretezhető, díszes emléklapként is szolgált. Nem kis meglepetésünkre, a körülbelül két órát igénybevevő kiállítások bejárására és a feladatok teljesítésére több tucat család vállalkozott.

Éliás István - Miskolci Galéria

2011. március 16.

Suomi Szeminárium: Europass

A Néprajzi Múzeum 2011 tavaszán múzeumi feladatainak ellátása mellett rendszeresen szolgál Európai Uniós tanácskozások helyszínéül. Éppen ezért a finn kiállításhoz kapcsolódó, középiskolásoknak szóló Europass című múzeumi órákon nemcsak a kiállítás tematikáit, hanem a múzeum, mint intézmény aktuális működését és különböző szerepeit is körüljárjuk. Vizsgáljuk többek között az országimázs fogalmát, amelyhez egyrészt a finn kiállítás anyagát, másrészt a Külügyminisztérium által a külföldi delegációk számára összeállított ajándék csomagban található magyar találmányokat, valamint az új magyar országimázs videót (http://www.youtube.com/watch?v=cPAXnFX64-s) is felhasználjuk. A finn országimázs egyik fontos eleme a Mikulás. Az alakjához kapcsolódó legendákról, az átalakult hagyományról és a mai turistaiparról – közelmúltban szerzett személyes élményei alapján – Nemes Orsolya egyetemi hallgató rendszeresen tart beszámolót a múzeumi órákon, a gyermekkori Mikulás történetekből éppen kinőtt diák közönség örömére.

Joó Emese múzeumpedagógus - Néprajzi Múzeum

2011. március 7.

Suomi Szeminárium: Cserediák

A Néprajzi Múzeum (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című nagyszabású időszaki kiállításához több diák korosztálynak és különféle tematikákban kapcsolódnak múzeumpedagógiai foglalkozások. (Lásd a honlap finn múzeumpedagógiai oldalát: http://www.neprajz.hu/muzeumpedagogia.php?menu2=15&program_id=15) A tárlat viszonylag hosszú időszaka indokolja, hogy a múzeumi óra kínálat és annak kiajánlási módja is megújuljon. Ilyen új programként indult el például a Cserediák című múzeumi óra, amelynek célja a sztereotípia és az identitás fogalmának kibontása, és amelyhez finn és magyar cserediákokról szóló kerettörténet is kapcsolódik. A múzeumi órához kétnyelvű videó ajánló készült, amely egyben a múzeumi óra előkészítő anyagául is szolgál. Ez a videó a Néprajzi Múzeum Etnotube csatornáján folyamatosan elérhető. A tapasztalat szerint a pedagógusok szívesen élnek a lehetőséggel: vagy a diákokkal együtt nézik meg az anyagot, vagy akár fel is tudják adni vele a diákoknak a leckét még a múzeumlátogatás előtt.

Joó Emese múzeumpedagógus - Néprajzi Múzeum

2011. március 6.

Suomi Szeminárium: Benne vagy?

A Néprajzi Múzeumban, a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című nagyszabású időszaki kiállításban, a kiállítást rendező muzeológusoknak köszönhetően a kiállítás részeként sikerült kialakítani egy belső tantermet. A leánykori nevén Szaunaként, ma Suomi Szemináriumként üzemelő helyszín a kiállítás önálló, nyitott térbeli egysége, ahová mind az egyéni látogatók, mind a diákcsoportok betérhetnek. Az egyéni látogatókat hívogatja a Kalevala zenéje, láthatók itt archív néprajzi filmrészletek, lehet rajzolni, játszani, pihenni. A Suomi Szeminárium azonban elsődlegesen a diákcsoportoké, a múzeumi órák ideális helyszíne, ahol a két oldalon magasított padsorokon egy egész osztály kényelmesen elfér, jól látja és hallja egymást és a múzeumpedagógust. A hagyományos múzeumi órák mellett itt zajlik a Káva Kulturális Műhely rendhagyó drámafoglalkozása, a tartózkodó középiskolásokat Fekete Ágnes és Bori Viktor, valamint néhány kiállítótérbe rejtett, megfejtésre váró tárgy vonja be a múzeumismereti játékba.

Joó Emese múzeumpedagógus - Néprajzi Múzeum

2011. március 5.