Folyt. köv. élőben!

Kedves Mindenki! Blogunk itt és most megáll, de ugyanakkor konzervál, egy bizonyára többünk számára izgalmas múzeumpedagógiai időszakot. Köszönjük a sok-sok nívós anyagot, a követők érdeklődését és ajánljuk a továbbiakban a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (itt) szakmai weblapját.

Üdvözlettel: Joó Emese és Éliás István

MÚZEUMPEDAGÓGIAI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZATOK - 2014

Könyv és kard Múzeumpedagógiai Foglalkozás – Könyv és kard Múzeumpedagógiai Foglalkoztató Füzet. Mese és kard Múzeumpedagógiai Foglalkoztató Füzet

2013. szeptemberére készült el a Vasvári Pál Múzeum pályázaton nyert felújítása, melynek keretében megújult a múzeum épülete és az állandó kiállítások is. A külső megújulás után elkezdtünk a belső tartalom, tudásanyag átadásának formáin gondolkodni, melynek első lépése a Büdszentmihályon született szabadságharcos hős, Vasvári (Fejér) Pál emlékére készült kiállítás múzeumpedagógiai anyagának fejlesztése volt. Az ötletelések, a grafikusunkkal való egyeztetések után megalapoztuk a végleges koncepciónkat, miszerint megalkotunk egy 4 foglalkozásból álló programcsomagot, melyhez egy papír alapú foglalkoztató füzetet is készítünk. A fejlesztések, egyeztetések során aztán tovább bővült a repertoár és elkészült a Pazirik Kft segítségével egy online felület, ahol a foglalkoztató hasonló verziójával játszhatnak a gyerekek, valamint a kicsikre is gondolva egy mesekönyv megalkotását tűztük ki célul.
A Könyv és kard foglalkozás egy olyan komplex irodalmi, építészeti, történelmi, hadtörténeti, divattörténeti áttekintést nyújt a diákoknak a reformkorról, amellyel az iskolában nem találkoznak...

Vasvári Pál Múzeum, Tiszavasvári

SZÉPMŰ PROJEKT – TELEKOM felsővezető fejlesztési tréning

A Magyar Telekom, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös projektje egy világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezés a múzeumi és az üzleti szféra együttműködésére. A Magyar Telekom felsővezetői (vezérigazgatók, 40 fő) egy 4 hónapon át tartó tréningen vettek részt, aminek az volt a célja, hogy az átalakulóban lévő Szépművészeti Múzeum számára látogatói élményt fejlesztő ötleteket találjanak ki. A résztvevők 5 csoportban dolgoztak. A 2014. februári nyitóesemény után március folyamán minden csoport eltöltött egy-egy napot a múzeumban, amelynek része volt egy két órás interaktív, múzeumpedagógiai foglalkozás a múzeumokról általánosságban, a Szépművészeti Múzeumról, annak történetéről, adottságairól és a látogatói élmény természetéről. Ezután az „alapozás” után minden csoport meglátogatott egy-egy európai nagyvárost (Madrid, London, Párizs, Amszterdam és Berlin). Ezeken a helyszíneken múzeumpedagógusok vezetésével azokat a múzeumokat keresték fel, amelyek a közelmúltban újultak meg és jó gyakorlataik példaként szolgálhatnak a Szépművészeti számára is, vagy olyan nagy múltú intézményeket (Prado, d’Orsay), amelyek mintaként szolgálhatnak a hazai múzeumoknak...

Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

„Bursza a tirpákoknál”

A kezdeményezés életre hívásakor kiemelt figyelmet fordítottunk a Nyíregyháza környéki bokortanyák lakóinak, a hajdan ide telepített tirpákság életének és hagyományainak bemutatására, összpontosítva mindennapi életükre, s jeles napi szokásaik felelevenítésére is. Célunk, hogy közreműködőink körében elérjük a szemléletváltást: az előítéletek és pejoratív megközelítések újragondolását, annak felismerését, hogy a megyebeli tirpákság nem „negatív eleme”, hanem építő közössége a nyírségi etnikumnak.
Programunk során 12 oktatási intézménnyel dolgoztunk együtt. A tirpákság mindennapjait, hagyományait és szokásait élménygazdag kézműves foglalkozásokon, interaktív bemutatókon (kenderfeldolgozás, nagymosás, varrás és viseletkészítés), különféle okításokon (hon és népismeret óra, tánc- és énektanítás, ételkészítés) és a kapcsolódó foglalkoztató füzeten, online játékon keresztül elevenítettük fel.
A továbbiakban programunkat teljes egészében elérhetővé tesszük a hozzánk érkező látogatóknak is.

Sóstói Múzeumfalu – Jósa András Múzeum, Nyíregyháza

MÚZEUMNYITOGATÓ (no. 3.) – múzeumpedagógiai foglalkozássorozat óvodai, valamint 1-2. évfolyamos iskolai csoportok számára

A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum a korábbi évek tapasztalataira alapozva a 2013-2014. tanévben első alkalommal kínált hat tagintézményére kiterjedő múzeumpedagógiai csomagajánlatot. Az idén megvalósított hat részes foglalkozássorozat célja az volt, hogy a gyermekek pozitív múzeumi élményeket szerezzenek, az életkoruknak megfelelő ismereteket és viselkedési normákat sajátítsanak el, s közben a múzeumi környezet számukra a felfedezéses tanulás, a gyermeki játék és az alkotás közegévé váljék. A gyermekek a tanév során látogatást tettek a rendkívül különböző, színes gyűjteményi specifikummal rendelkező „Smidt Múzeum”-ban, a Vasi Múzeumi Látványtárban, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban, a Szombathelyi Képtárban, a Savaria Múzeumban és a Vasi Skanzenben. A legfiatalabb múzeumlátogatók életkori sajátosságainak figyelembevételével az ismereteket bővítő foglalkozások elmaradhatatlan része volt a készségek és a személyiség fejlődését segítő, közös tárgyalkotó kézműves tevékenység.

Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Szombathely

Múzeumi Kalandtúra Csikóca Manóival a 7. Győrkőcfesztiválon

A projekt a Rómer Múzeum különleges programja, amellyel a 7. Győrkőcfesztiválhoz csatlakozik, annak kínálatát színesíti, szélesíti ki. A programcsomag kidolgozásánál fontos szempont volt, hogy a 11 kiállítóhelyből álló intézményünk arculatának minden hangsúlyos pontját meg tudjuk mutatni olyan módon, mely az aktuális állandó és időszaki kiállításokat egy egységként tudja a közönség elé tárni. Abban a szerencsés helyzetben van a múzeum, hogy gyűjteményezése nagyon sok területre kiterjed (képző- és iparművészet, régészet, népművészet, helytörténet) és ennek megfelelően hasonló nagyszámú érdeklődőt tud programjaival megszólítani. A projekt alatt minden kiállításban olyan program valósul meg, mely az adott célcsoport számára érdekes lehet és felkeltheti a figyelmet az adott gyűjtemény/kiállítás iránt. Összefogó ereje a programoknak a Csikóca Manói Ujjbábszínház, melynek bábjai a 11 kiállítótér sajátosságainak megfelelően születtek meg és prezentálják az intézmény sokszínűsége mellett a Győrkőcfesztivált életre hívó Vaskakas Bábszínház szellemiségét is, így közelítve egymáshoz a különböző művészeti ágakat, mindezt teljesen ingyenesen.

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr

Folytonosság és megújulás – a hangsúlyok áthelyezése

A folyamatosan működő múzeumpedagógiai kínálatát a struktúrájának megfelelő arányok megtartásával a vizuális művészetek irányába szélesíti. Az eddig domináns helytörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti tematikájú lehetőségek mellé az intézmény legnagyobb gyűjteményegységét képező képzőművészetre kialakítva kreatív megismerési és élményszerű múzeumlátogatói lehetőségeket kínál. A 2014-ben megvalósuló 3D-s képzőművészeti alkotások állandó kiállítása és látványtára lehetőséget ad a pályázatban benyújtott képzőművészeti múzeumpedagógiai program elindítására, és szükség esetén fejlesztésére. Ezért a kiállítás anyagát ismerő és a művészeti iskolában oktató grafikusművész szakmai tanácsai alapján az iskola programjában és a látogatók körében hasznos területeket érintő játékos és kreatív feladatsort állítottunk össze. A fogyatékkal élőkre is gondolva két – arra alkalmas – kisplasztikai munkából szétszedhető és összerakható (puzzle) verziót is elkészíttetünk, amely a térlátási képességeket fejleszti, és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét – ha részben is – segíti.
A kiállítás anyaga alkalmas a művészi értékek felismerésére, elkülönítésére (giccs) és az esztétikai érzék fejlesztésére.

Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös

A fizika nagyszerű, mert egyszerű

A rendhagyó fizikaórákat tartalmazó programsorozat célja a természettudomány, azon belül is az atomerőműves szakmák alapját adó fizika népszerűsítése. Az iskolákban csak nagyon ritkán látható kísérletekkel a társaság hozzájárult a fizikával kapcsolatos érdeklődés felkeltéséhez és fenntartásához. A tervezett tesztet a 2013-as Tanárok éjszakája programon mutatta be először a paksi Energetikai Szakközépiskola fizikatanára. Ezután az azon résztvevő fizikatanároknak lehetőségük volt véleményük megfogalmazására.
A program első lépésként a Duna bal partján található TEIT-települések (TEIT – Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulás) hetedikeseit célozta. Ennek oka, hogy az ott élő, a fizika iránt érdeklődő fiatalokat szeretnénk közelebb hozni a műszaki területekhez, segítve ezáltal közelgő középiskolai pályaorientációjukat.
A kísérletek megtekintése előtt a tanulók tárlatvezetéssel ismerkedhettek a helyszínnel, az Atomenergetikai Múzeummal.

MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergetikai Múzeuma

A Móra mesebirodalma című múzeumpedagógiai alapvetésű tárlat múzeumpedagógiai programcsomagja

Móra Ferenc mesebirodalmában meghirdetett múzeumpedagógiai foglalkozások elsősorban az óvodások és kisiskolások számára ajánlott. A kiállítás célja, hogy a gyerekek minél több Móra-művel ismerkedjenek meg vagy találkozzanak újra. A foglalkozások során találkozhatnak a kis Bicebóca révén a Kincskereső Kisködmön legfontosabb üzeneteivel, betűtésztákból rakhatják ki Móra Ferenc gondolatait a paradicsomlevesről, megismerhetik az író kedvenc és kevéssé kedvelt állatait. A meghirdetett múzeumpedagógiai foglalkozások lehetőséget teremtenek szociális készségfejlesztésre ugyanúgy, ahogy anyanyelvi és közös játékokra is.

Móra Ferenc Múzeum, Szeged

Rejtélyek Vára

2014-ben került először megrendezésre a Rejtélyek Vára nevű új kezdeményezés. Ennek az egyestés új múzeumpedagógiai programnak az esztergomi királyi vár ad otthont. A rendezvény különlegessége hogy a látogatóknak lehetőségük van éjjel, vezetés nélkül, a királyi palota termein keresztül haladva egy olyan történelmi játékban részt venni, ami a Gertrudis gyilkosság valós történelmi eseményén alapul. Ez a kalandos, izgalmas játék, amire 13 évnél idősebb fiatalok jelentkezhetnek, 3-7 fős csapatokban, egyszerre mozgatják meg a játékosok logikai képességét, az előadó készségüket, kreativitásukat és a komplex gondolkodásukat. A játék célközösségének a múzeum a gimnazista korosztályt választotta. Számukra ezzel az újszerű, élvezetes kalanddal kínál a múzeum olyan új ismeretet szerző lehetőséget, ami egyszerre szórakoztató és titokzatos. A sikeres megoldáshoz előzetes felkészülésre nincs szükségük, ha pedig rendelkeznek történelmi ismeretekkel könnyen hasznosítani tudják azokat a játékok során. A termekben korabeli jelmezbe öltözött lovagok és udvarhölgyek várják a program résztvevőit, akik játékvezetőként segítik és felügyelik a csapatokat.

MNM Esztergomi Vármúzeuma

Szent István Lovagjai – Kalandvár

A 2014-es évben első alkalommal került megrendezésre a Szent István Lovagjai – Kalandvár nevet viselő múzeumpedagógiai program. A kalandvár a Szent István Lovagjai, 10 éves múlttal bíró történelmi vetélkedő „jogutódja”, egy régi hagyomány új köntösben. Az új kezdeményezés során a rendezvény történelem verseny jellege került átdolgozásra pedagógusok és múzeumpedagógusok együttes munkájával, így már nem a klasszikus értelemben vett iskolai verseny, hanem a játékos tanulás került előtérbe. Az első Kalandvár tematikájához tulajdonképpen a középkori királytükrök adták az inspirációt. III. Béla magyar király hős lovagok és büszke udvarhölgyek segítségét kérte. Az ifjú király Bizáncból hazaérkezve egy nyomorba taszított országot talál, s kétségbeesésében leghűségesebb alattvalóihoz fordul és kéri őket, állítsanak össze számára egy királytükröt, hogy a hajdan volt nagy királyok példáiból és életéből tanulva ő is dicső magyar királlyá válhasson. Ezzel a felhívással bocsátotta útjukra III. Béla és neje Capet Margit a csapatokba verődött vitézeket, hogy az út során megismerkedjenek a magyar királyokkal és nagy tetteikkel, s a tanultakból állítsanak össze egy királytükröt, mely hasznos lehet új uralkodójuk számára.

Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom

Témanapok a Ludwigban

Ez a programsorozat 2014-ben indult (2014. február 18.). A Ludwig Múzeum kompetencia központbeli szerepe hívta életre, s egyúttal az a sok éves tapasztalat (szervező és szakmai tapasztalatok), amely a Ludwig Múzeumban felhalmozódott. Közönségünk a tervezett múzeumpedagógiai, múzeumkommunikációs, gyűjteményi és kurátori témanapok kínálatból választhatnak, melyeket egy/két hónapos időintervallumonként szervezünk meg, keddenként. Célunk a múzeumunk egyes osztályainak bemutatása, azok speciális kortárs művészettel kapcsolatos munkájának tanulságainak továbbadása, és a kapcsolatépítés.

Ludwig Múzeum- Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest

Német nemzetiségi kultúra Veszprém megyében

A Laczkó Dezső Múzeum néprajzi gyűjteménye nagy számban őriz nemzetiségi falvakból származó tárgyakat, elsősorban viseleteket, lakástextileket, egyéb használati tárgyakat. Mintegy 30 megyebeli német településről rendelkezünk tárgyi anyaggal, és jelentős a nemzetiségi falvakban készült vagy onnan begyűjtött fényképfelvételek száma is.
Foglalkozásunk alapját ez a gyűjtemény képezi. Szakrális tárgyak, viseleti darabok, német feliratos tárgyak segítségével próbálunk meg képet alkotni e tárgyi világ sajátosságairól, a tárgyak világa mögött rejlő szokásrendről. A tárgyakat fényképfelvételek és magyarázó vetítés segítségével értelmezzük. Igény szerint, elsősorban 14-16 éves diákok számára a foglalkozást a magyarországi németek betelepítését és rövid történetét összefoglaló vetített képes előadással egészítjük ki.
A diákok számára a befogadást és a feldolgozást számítógépes kvíz és múzeumpedagógiai füzet kitöltése teheti teljesebbé.

Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

Asztalos restauráló képzés

A Kuny Domokos Múzeum „Bútorok reneszánsza  - reneszánsz bútorok” címmel megrendezett kiállítás kapcsán kidolgozott múzeumpedagógiai foglalkozások gyakorlati megvalósulására külső helyszínen kerülhetett sor, a Somogyvári Széchenyi Kastély lépcsőház falburkolatának restaurálásához kapcsolódó 200 órás asztalos restauráló képzés keretében. Tata Város Önkormányzata és a Kőkúti Általános iskola testvér kapcsolatot ápol a Somogyvári Diákotthonnal. Az ott zajló restaurálási munkák koordinátora Dr Morgós András és Papp Kinga Enikő volt. A restaurálási munkákhoz kapcsolódva innovatív múzeumpedagógiai és műemlékvédelmi oktató programmal változatossá tettük a gyermekek számára a gyakorlati és elméleti órákat Feladatunknak és felelősségünknek éreztük a különböző korosztályú, képességű és nevelési igényű gyerekekkel és fiatalokkal az asztalos, restaurátor szakmát megszerettetni. A témához kapcsolódó művészet és műemlékvédelem ismeretét és befogadásának folyamatát segítette elő ez a képzés.

Kuny Domokos Múzeum, Tata

Nagy Kunszt

A Miskolci Galéria tanulmányi múzeuma, a kortárs művészetet példáján keresztül közvetíti a múzeumi tanulás lehetőségeit általános- és középiskolás diákok, valamint egyetemi hallgatók, felnőttek és nyugdíjasok számára, csoportos múzeumpedagógiai foglalkozások formájában. A Kunszt egyedi sajátossága, hogy az iskolai oktatás tartalmaihoz kapcsolódóan és a diákok érdeklődésére számot tartó tematikák szerint jönnek létre kiállításai. A kiállító- és egyben foglalkoztató-térben történő elhelyezésük is a pedagógiai hasznosításnak megfeleltetve alakul ki. A kortárs művészetet hétköznapi alkalmazásba helyező, vizuális értékítéletet segítő és élményszerűségre törekvő, múzeumi körülmények között történő ismeretbővítő foglalkozások változatos módszerekkel és az életkori sajátosságoknak megfeleltetve zajlanak. A programokban résztvevő diákok sokszínű feladatokkal, komplexitásra törekvő és kreativitásra lehetőséget teremtő módon, esetenként a művészek bevonásával mélyülnek el az egyes témákban, miközben a kortárs művekre reflektáló munkáik fokozatosan beépülnek a kiállítás anyagába. Az első öt év gyakorlatát módszertani kiadvány, a Nagy Kunszt könyv  foglalja össze.

Herman Ottó Múzeum-Miskolci Galéria Tagintézmény, NAGY KUNSZT Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum

Barátom a múzeum – A kunszentmártoni múzeum alsó tagozatos múzeumbarátainak köre

A kunszentmártoni múzeum több éve munkakapcsolatban áll a település óvodájával, a középiskola és az általános iskola pedagógusaival, de szoros együttműködést egy pedagógusával alakítottunk ki. Ebben kulcsszerepe volt a MOKK által szervezett képzéseknek, amelyen mind a ketten részt vettünk. Az itt nyert tudásból merítettük az ötletet arra, hogy egy újszerű múzeumpedagógiai foglalkozást valósítsunk meg. Előzménye volt még, hogy a múzeum egy uniós pályázat keretében kihelyezett tanórákon a helytörténet feldolgozásában nyújtott segítséget dokumentumokkal, tárgyakkal, kiadványokkal és foglalkozásokkal. Hisz az iskolánkban éveken keresztül órarendbe volt beépítve egy tantárgy: a Tansuli. A közben megváltozott törvényi háttérnek köszönhetően ez az óra 2013-tól megszűnt, ezáltal a településünk múltjának megismertetése is. Azonban lehetőség volt egyéb óra tervezésére, amely a tanulók délutáni hasznos időtöltésére is hivatott volt. Így született meg a Barátom a múzeum nevű csoport, amelynek célja a múltban gyökerező hagyományok felfedeztetése, átörökítése, szokások, ünnepek, mesterségek megőrzése.

Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton

Gárdonyi-kuckó. Szentjánosbogárkák – múzeumpedagógiai füzet

A látványos installációjú, különleges játékokat, fegyvermásolatokat, öltözetrekonstrukciókat felvonultató sátorral a Gárdonyi emlékévben keltünk útra, hogy népszerűsítsük, „kézzelfoghatóvá” tegyük a Gárdonyi életmű nagyszerű üzeneteit.
A fegyvermásolatok és ruharekonstrukciók az Egri csillagok című regény miliőjét idézik meg, ugyanúgy, ahogy a történelmi puzzle-játékok, a különböző kirakók. A történelmi terepasztalon számos stratégiai játékon lehetett újrajátszani a regény eseményeit. A tili-toli játékok és egy különleges asztal Gárdonyi titkosírásának megfejtéséhez ad segítséget és teret, az egyedi gyártású és esztétikus kivitelezésű mesesámlik pedig az író eddig ismeretlen, mesék iránti szeretetét idézik fel. Ugyancsak ehhez nyújt segítséget számos, szintén egyedi gyártású mesés és novellás kötet. Az egyik legérdekesebb darab a sátor központi helyén lévő, forgatható háromszögekből álló torony, melyen Gárdonyi családját, legszebb relikviáit lehet kirakni.
A Szentjánosbogárkák című foglalkoztató füzet Gárdonyi szülőhelyéhez kapcsolódva, számos játékos feladaton keresztül ismerteti meg Gárdonyi világát a legkisebbekkel.

Dobó István Vármúzeum, Eger

Búza – kenyér - ÉLET. Múzeumpedagógiai program a Búza útja földtől az asztalig a Duna-Tisza közén egykor… és ma! kiállításban

A kiállítás és a múzeumpedagógiai program a tervezéstől a megvalósításig egymásra épülve alakult ki. A kiállításba olyan elemeket építettünk bele, amelyek a téma megismerését a gyerekek számára élvezetessé teszik: tapintható tárgyakat, kipróbálható demonstrációs eszközöket, a népi talajmegmunkálás eszközeinek tapintható makettjeit, a termőföldeken napjainkban használt gépek kicsinyített, a működését is bemutató gyermekjáték másait és a kenyérkészítés kicsinyített eszközeit.
A program során a gyerekek játékos tárlatvezetésen az eszközöket kipróbálva, munkafüzet segítségével ismerkedtek meg a kenyérgabona fajtáival, termesztésével, feldolgozásával, hasznosításával; a kenyérkészítés hagyományos módjával, népszokásokkal, hiedelmekkel, szólásokkal és közmondásokkal. A programban nagy szerepet kapott a közös játék tevékenység, a kreatív és művészi alkotási lehetőség, valamint a drámapedagógia.
A megerősítést célozták a Kicsi dió népmese folyamatos vetítése, a 3D-s vízimalom és traktor kirakók, a 2D-s mesekirakók, a szólás – mondás párosító kártyák, a „Rendezd sorba!” és a Nagy gabonatábla társasjáték is. A kiállítás megtekintése után a gyerekeket 4 fős csoportokra osztottuk, majd az egyes játékokat forgószínpad- szerűen, egymás után mindent kipróbálva ismertük meg. A programot kézművességgel zártuk.

Cifrapalota – Kecskeméti Katona József Múzeum

Bélyegen a nagyvilág – a Bélyegmúzeum állandó kiállításának komplex múzeumpedagógiai hasznosítása

A Bélyegmúzeum a 2013/2014-es tanévben megújult, komplex múzeumpedagógiai kínálattal lépett a nagyközönség elé. Elképzelésünk szerint a bélyeggel nem mint üzeneteink közvetítőivel, hanem mint hasznos információforrással ismerkedhetnek meg iskolai keretek között zajló foglalkozásaink résztvevői. A diákok korosztályuknak megfelelő múzeumi óráinkon interaktív, játékos feladatok, drámapedagógiai módszerek segítségével tanulják meg „megszólaltatni” a bélyegeket. A program részeként 2014 tavaszán megjelent Érdekes? Bélyeges című társasjátékunk, amely felhasználható tanórákon és múzeumi foglalkozásokon egyaránt és kellemes otthoni kikapcsolódást is nyújthat családok részére. A játék kerettörténetét a bélyeggyűjtés szolgáltatja, mely ebben az esetben bélyeges műveltségi kártyák gyűjtését jelenti a társasjátékok minden izgalmával együtt. Mindez kiegészül a hobbitevékenység népszerűsítésére irányuló foglalkozásainkkal, melyek a bélyeggyűjtés „szakmai” oldalát mutatják be a filatélia iránt érdeklődő fiataloknak. Utóbbi, havonta két alkalommal, szombatonként zajló programok mindenki számára nyitottak.

Bélyegmúzeum, Budapest

Sors-játék

340 négyzetméter, 358 karó, 31 fáklya, 31 állomás, 15 döntés, 16 lehetséges életút, 1 valódi sors. A Múzeumok Éjszakájára olyan sors-játékot építettünk fel, amely döntések és választások sorozatából áll. Ahogy a való életben is, legtöbbször nincs jó vagy rossz döntés, de bárhogy döntünk, az meghatározza életünket. A játék Dr. Buday-Goldberger Leó, világhírű óbudai textilgyáros életét dolgozta fel. A választások révén 16 életút bontakozott ki, melyekből csak egy követte a valódi élet sorsfordulóit. A többi hiteles eseményeken alapuló fikció, de bármelyik megtörténhetett volna egy 20. századi zsidó nagypolgári származású fiatalemberrel.
1944. március első hetében bizalmas figyelmeztetést kapsz: a német csapatok március 19-re tervezik Magyarország megszállását. A Gestapo prominens személyeket tartalmazó, hatvanas listáján a 7. helyen szerepelsz. Az országban maradsz, vagy a menekülést választod?
(Goldberger Leó maradt. A mauthauseni koncentrációs táborban vesztette életét a tábor felszabadításának napján, 1945. május 5-én.)

Az Óbudai Múzeum csapata

2014. július 8.

Mechanikus dobozművek

Ránézésre mutatós mini installációk, lényegük mégsem a külső, hanem az az egyszerű mechanika, amit a dobozok gyomra rejt. Pálcikákból, kartonpapírokból, habszivacs lapokból, befőttes gumikból bütykölt egyszerű gépek, amelyek a doboz belsejében működve a felszínen sete-suta mozgásba hozzák: emelgetik vagy megforgatják az aprócska figurákat. Régóta keresem azokat a kézimunka ötleteket, amelyek a megismerés szolgálatában állnak és múzeumban indokoltak. A fenti dobozművek bütykölését Fabrizio Stavolától, a milánói The Museum of Science and Tecnology "Leonardo da Vinci" munkatársától tanultam Science museum and school: A cooperation to Improve Teaching, Learning and Discovery továbbképzésen. A módszer nemcsak azért remek, mert a látható mozgásból kiindulva visszafelé kell következtetni a láthatatlan működésre, mert egyszerre jelent szellemi és manuális kihívást a 12-14 éveseknek, mert kooperatív munkaformát igényel, vagy mert a saját mechanikák barkácsolása közben közvetett módon teszi érthetővé a múzeumban látható egyszerű gépeket, hanem azért, mert meglepően viccesek az elkészült dobozművek.

A projektet az Európai Bizottság támogatta. A közleményben megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.

Joó Emese múzeumpedagógus, Néprajzi Múzeum, Budapest

2014. március 20.

Eltűnt műkincsek nyomában

Programunk a Sárospataki Képtár anyagát egy nyomozás keretében mutatja be elsősorban vidéki, 5-6. osztályos tanulók számára. Sokan még sosem jártak múzeumban. Ezért nem 1-2 órás, hanem múzeumi nap jellegű, 4 órás foglalkozást dolgoztam ki.  Először kicsit tartottam attól, hogy ilyen hosszú ideig hogyan tudom lekötni a gyerekek figyelmét, de a nyomozás újabb és újabb fordulata mindig motiválta a gyerekeket. Már a belépéskor kiderült, hogy eltűnt szobrok helyett egy műanyag ló és játék gitár fogadta a tanulókat. S rögtön kialakult egy szerepjáték: kiválasztottuk a nyomozót, múzeumőrt, képtárvezetőt, orgazdát, riportereket. A gyerekek kelléket is kaptak a szerephez: sapkát, nagyítót, kulcsokat, térképet, fényképezőgépet. Egy árulkodó nyom, egy rendőrségi körözés, egy utalás a kiállított művekre mindig továbbvezette a csapatot. Így a gyerekek önállóan fedezték fel a Képtárat. A múzeumpedagógus közben csak terelgetett, besegített. A programban számos feladat és alkotó munka is szerepelt. A foglalkozás egyszerre két csoporttal, két különböző indulási helyszínnel forgószínpad- szerűen zajlott.

Jaskó Beatrix - Sárospataki Képtár

2014. február 10.

A négy pásztor – ismétlő memóriajáték

A korábban e helyt már részletezett Múzeumi daloló c. órasorozatom egyik ismétlő feladatát szeretném ismertetni tanítványaim, Szabó Karolina (leírás) és Veres Fruzsina (rajz) 4. osztályosok segítségével.
„Osztályunk rendszeresen jár a Bihari Múzeumba, ahol Marcsi néni és Marika néni vár minket. Nekem a legkedvesebb a 4. foglalkozás volt, a pásztorok bemutatkozása. Tanultunk két új dalt is, és játszottunk. Akik jelentkeztek pásztornak, felelni kellett. Kész volt a négy pásztor. Ki kellett menniük Marika nénivel. Mi pedig itt maradtunk Marcsi nénivel. Jelentkezni kellett, ha tudjuk utánozni az állat hangját. Volt juh, ló, tehén, disznó. Mindenki megkapta az állata képét, fel kellett tenni a fejünkre fordítva. Bejött a csikós, a juhász, a kanász és a gulyás. A juhász Barnus volt. Bejött, köszönt és választott egy embert, mondta a nevét: – Fruzsi, szólalj meg! Fruzsi utánozta a birka hangját. Ez az én állatom! – mondta Barnus és odament Fruzsi. Így működött, de ha nem jó állat szólalt meg, ment tovább és nem ment oda.”

Dr. Krajczárné Sándor Mária Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár, Berettyóújfalu, valamint Szabó Karolina és Veres Fruzsina 4.c osztályos tanulók, Hunyadi Mátyás Tagiskola, Berettyóújfalu

2014. január 3.

RAFFAELO REPLAY – a Szépműhely legújabb filmje

Egy kép és 500 évnyi kaland, amit újból lejátszottunk. Hogyan készül egy kép? Ki festette? Hová kerül, miután elkészült? Elkészül-e egyáltalán, vagy félbehagyják? Hogyan kerül múzeumba? Mi lesz vele a múzeumban? Csapó kettő!  nyári táborunk slágere Raffaello  Esterházy Madonnája volt. Maketteket és bábokat készítettünk, képregényt rajzoltunk, eljátszottuk a kép történetét, csokit gyártottunk, reklámszöveget írtunk, címet adtunk, és egyszer csak elkezdetett villogni a REPLAY... Második filmkészítő táborunkban a tavalyi év tapasztalatain felbátorodva újabb kihívások következtek. A két,  egymást követő egyhetes turnus egy előre meghatározott dramaturgiát követve ugyanazon a  filmen dolgozott .A megvalósítást blokkokban oldottuk meg, naponta váltogatva a technikákat.  A tábor bombasztikus sikere a csoki gyártás és a reklámszövegírás lett, a képregény látványos eredményén pedig mi magunk is meglepődtünk. Idén Erik operatőri és vágói feladataival párhuzamosan hangmérnökké avanzsálódott: a narrátori szerepért komoly versengés folyt.  Az RR forgatása során a gyerekek egy igazi múzeumpedagógiai bravúrt hajtottak végre: a tegnapból a mába emeltek át egy reneszánsz műalkotást.

Mátrai Erik képzőművész és Tettamanti Zsófia múzeumpedagógus - Szépművészeti M.

2013. szeptember 19.